Bence Utrosa Gabriella: Mégis harangoztak (Lendva, 1999)

Látszólag nem történt semmi

Látszólag nem TÖRTÉNT SEMMI Törleszteni az adósságot mielőtt végképp elválna: megélünk-e békés időkben is Bükvics Lajos 1910-ben született Hosszúfaluban. Sző­késbarna hajú, keskeny, szőke bajuszú, hetyke nézésű fia­talember volt. Termete is összhangba volt tekintetének kissé kihívó voltával: magas, délceg növésű legény vált belőle. Nem is minden ok nélkül sóhajtozott utána a falu egynéhány jómódú leánykája. Lendván, Gaál kovácsmesternél tanulta ki a szakmát, majd nem lévén megfelelő munkahely a környéken, ide­genben kényszerült munka után nézni. Különböző szlovén tengerparti, hegyvidéki és egyéb városkákban vállalt min­dennemű alkalmi munkát. Leghosszabb ideig egy szlo­vén városka kisvasújánál dolgozott mint fafuvarozó. Életéről, mindennapjairól és munkájáról rendszeresen értesítette családját: a sok-sok hányattatásnak (főleg fér­­jeura okozta randalírozásai miatt) kitett idősödő édes­anyját, valamint 1937-ben megözvegyült nővérét, Hermi­nát, akit három árván maradt gyermekével rendszeresen támogatott pénzzel és különböző apró ajándékkal. Leve­lében mindig külön feltüntette nővérének szánt üzene­tét, ami kurtasága és szerény hangneme ellenére is leg­mélyebb gondoskodásáról és szeretetéről tanúskodott. „Kedves Hermin” - írta egy 1940-ből származó levelé­ben többek közt -....leveledet megkaptam, és a csoma­got is köszönöm... Hanem kellemetlen újságot írsz, hogy 6o

Next

/
Oldalképek
Tartalom