Maczó János: Varga József 80 éves (Dunaharaszti, 2010)

Köszöntő montázs Varga Józsefhez - 80. születésnapjára

- Miről mesélt szívesen?- Kezdte a legvadabb történetekkel, a régi falusi életről a be­tyárokról, a ludvércekről (azaz, Luciferekről). Megtudtuk, hogyan fogták el a gazdát a hegyen a betyárok és préselték ki a vérét. Haj­meresztő dolgokról szólt, rémmeséket adott elő. Amikcr például elin­dultak a mennyasszonnyal, s a lovak nem mozdultak, mert a boszor­kányok rajtuk ültek. Azután beteghez hozták a papot, és a gyertyá­­sok felültek a kocsira egyre többen és többen, a lovak már nem bír­ták húzni. Vendel bácsi ilyenekről beszélt, s állította, hogy a legtöb­bet ő maga is látta, ha nem ő, akkor az apja bizonyosan ott volt és neki továbbadta. Ezen túl tollfosztáskor tanultunk, énekeltünk nép­dalokat is. Voltunk lakodalomban, paszitában (keresztelő), ott aztán előadtuk. Nekem a vad történetek, a rémmesék, a népdalok egya­ránt tetszettek. Sokfelől és gazdag hatások értek.- Egy történetet föl tudnál idézni? Igen. Tőlünk második házra a bácsi még él, aki nekem elme­sélte, hogy az ő édesapja volt az, akinek lovai voltak, s egyszer a szomszédban Böske néni megbetegedett. Ezt a nénit félig-meddig boszorkánynak tartották. Megkívánta a papot, azaz már a halálos ágyán volt, várta a gyóntatást, az utolsó kenetet. Nálunk pap nem volt, innen hat kilométerre van Váraház, a plébániatemplommal. Oda kellett akár a legnagyobb hóban is elmenni, Befogták a lovakat, a Sárgát meg a Lindát, s a hintóval elindultak a papért. A tisztelendő úr mindent összekészített, aztán visszaindultak. Tudni kell, hogy Dobronak és Göntérháza között van még két falucska, Kámaháza és Zsirkóc, az is tény, hogy itt a határ csak nyolcszáz méterre van (ak­kor jugoszláv, ma szlovén-magyar határ), s ott a lápos területen ta­nyáztak a gyertyások. Ezek túlvilági gonosz lelkek, akik ijesztgették az embereket, rosszat, bajt, betegséget hoznak rájuk, állatban és gazdaságban szintén kárt tehetnek. Barátságban voltak — sokan még ma is hiszik — azokkal az emberekkel, akik nem hittek, boszor­kányok voltak, vagy valamilyen módon az ördöggel cimboráltak. A Böske néniről azt tartották, hogy boszorkány is, mert képes volt vizet csinálni, szemmel verni, rossz nyelvek szerint még a kapufát is megfejte. Ahogy Zsitkóc felé közeledtek, a gyertyások nagy fénnyel 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom