Pál Péter: Digitális freskók (Lendva, 2014)
Lusta vers Szibériai nyárban várom a tavaszi tekercset az asztalomra elém nem jő elő mit a sok várakozás szorított belém lebegni vágy ok ajtók kulcslyukaiban megpihenni ha a fáradságba belefáradsz semmittevést sincs "időd" tenni előttetek az étek (meg nem enni vétek) de a kanalat jól kézbefogni elfeledtétek minek írjam hisz az kinek szánom egy sort sem olvasott el ezért hát tudjátok én sem bánom fekvésre fel! 64
/
