Zágorec-Csuka Judit: Sivatagi szélben. Versek és műfordítások (Pilisvörösvár - Lendva, 2011)

Műfordítások

Jovanovič, Klarisa Az ujjad begyével ásol Az ujjad begyével ásol benne, gondtalanul szétzúzod őt minden erőddel. Súlytalanul. Az ujjad közt siklik el. Erőteljesebben kapkodsz utána, már előre szétporlad, a végtelenségig. Az időtlenségig. A széthúzott mezők szürkeségébe. A hun lovasok topogásába. A fekete űzök és kumánok harci ricsaja közé, akik nyomokat hagytak a fekete cserépedényekben. Nézd meg ezeket a vonalakat, ezeket a csíkokat, nézd a név nélküli jeleket, hogyan tapogatóznak látszatra e szent folyamatban. Már előre meghatározottan. Megrajzolta a fekete, régi tengerek partjait. A gyöngyszigetek mélységét. A halcsontok foszilizációját a parti kövekben. És a homlokodba belehelyezed a fejedet, és keresed a szemcsét, és válogatod a lencsét a hamuban, és vagdosod, kukorékolsz, rekedten, magányosan, mint egy megkopasztott kakas. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom