Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

majd a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet végezte és végzi ma is a magyar könyvek hazai kiadását.

1988-ban jelent meg a Muratáj folyóirat első próbaszáma. Az irodalmi folyóirat indításának igénye azóta volt jelen a muravidéki magyar irodalomban, amióta a kritika és az önállósodás igénye. Sajnos „intézményi” szerepét 25 évnyi megjelenése alatt is csak ritkán tudta igazán betölteni, éppen az előbbiekben említett problémák (főleg a kritika hiánya) miatt. A korábban évente megjelenő két szám az utóbbi évtizedben egyre csökkent, s így inkább évkönyvnek felel meg, mint periodikus kiadványnak. Elmondhatjuk tehát, hogy a muravidéki magyar irodalomnak, ahogy a kezdetekkor, ismét a könyvek lettek legfőbb hordozói.

A muravidéki magyar irodalom 50. jubileumán az irodalomtörténet és -kritika valódi sikertörténetként értékelte a 200 szerzői művet és 4 periodikát felvonultató hazai könyvkiadást, melyek között számos, komoly hazai és a külföldi visszhangnak is örvendő mű akadt, a legkülönbözőbb területekről és témákban. A tudományos műfajok (történelem, helytörténet, irodalomtörténet, néprajz, művészeti írás stb.) mellett az irodalmi műfajok szinte mindegyike megtalálható, a lírától és hosszabb elbeszélő költeményektől a történelmi regényig, a gyermekirodalomtól az emlékirodalomig és úti regényig.

A 2000 utáni időszak legnagyobb újdonságai azonban az ifjúsági és a történelmi regény sajátos, a nemzettudatot és a lokálpatriotizmust erősítő, „táji” változatai. Varga József A lendvai vár kapitánya című ifjúsági regénye a török időket idézi, a Bánffy grófok és Hadik várkapitány hősies ellenállását, példát állítva az utókor elé szülőföld- és hazaszeretetből. Göncz László első, Olvadó jégcsapok (2003) és újabb, Kálvária (2011) című regényeiben a muravidéki magyar sors alakulását követi nyomon, az elcsatolástól a 60-as éve71