Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

kig. Mindkettő cselekményét olyan közegbe és szituációba helyezte, amikor nem, vagy csak nehezen lehet jó döntést hozni. S mégis élni kell, ami a legtöbb esetben a túlélést jelenti. Nem tudunk szó nélkül elmenni az egyik legcsúnyább támadás­­sorozat mellett, ami a muravidéki magyar könyvkiadást érte, egy tri­anoni témájú könyv (Dr. Zsiga Tibor: Trianontól Muravidékig) meg­jelentetése kapcsán, mert szorosan hozzátartozik a sajtószabadság témaköréhez. A vitát, melyben korábban soha nem tapasztalt he­vességgel támadtak a muravidéki magyar közösségre, illetve annak szellemi elitjére, Vilko Novak akadémikus, az ELTE díszdoktora, Pro ethnographia minoritatum és Pro Ethnographia Minoritatum és Pro Cultura Hungarica díjas tudós kezdeményezte. A polémia egészét áttekintő kiadványhoz,65 melyet a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia (SAZU) jelentetett meg 7 évvel a vita kirobba­nása után (2004), Miért jelent meg ez a könyv címmel, maga Novak írt előszót: „A könyv bemutatásával 1997 áprilisában Szombathelyen a szerző (Zsiga Tibor) saját tudományos éretlenségét, s ezzel a látszó­lag »tudományos és objektív« írásának érvénytelenségét bizonyítot­ta. A részletek megvilágítására a Vádolom! című cikkemből idézek, annál is inkább, mert azt annak idején a szlovén újságok zöme nem akarta megjelentetni. Cikkem érthetően éles és indulatos hangne­mű volt, úgy ahogy egy olyan magyar cikk lenne, amely egy hasonló, a muravidéki magyarokról írt szlovén könyvet ítélne el. A lendvai magyar újság (Népújság) ki próbálta gúnyolni az eré­lyes követeléseket és a könyv bírálatát a szlovén közvéleményben (...) Jerič hozzátartozói és Kühar érintett utódai a lendvai kiadótól kérték a hazug állítások megcáfolását a Népújságban, de ez az ígé­65 Novak (2004): 13. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom