Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

mályból: Kultsár György alsólendvai prédikátoré, az elmaradhatatlan 1573/74-es évszámmal.

A közel négy és fél évszázados könyvkiadás előzményének számító szellemi-kultúrtörténeti raritás-irodalom a régi magyar irodalomnak is kiemelkedően szép fejezete, s ide sorolhatók az alsólendvai Bánffy család mecenatúráját élvező egyházi személyek által létrehozott alkotások. A Bánffyak birtokán ez idő tájt a magyar reformáció olyan óriásai fordultak meg, mint a már említett Bornemisza Péter, vagy Ráskai Gáspár, II. Lajos belső embere, aki már 1551-es itt-tartózkodása alatt IV. Béla katonájáról, Vitéz Franciscoról írt széphistóriát. 1553 és 1556 között Tőke Ferenc protestáns pap és tanító két verses művet, vallási célzatú költeményt is szerzett a Bánffyak alsólendvai várában.61

Ez a folyamat azonban Kultsár György halálával, az ellenreformáció fokozódó nyomása miatt lezárult, s az új „kezdetre”, a könyvkiadás folytatására, a XX. század közepéig, a II. világháború utáni írónemzedék fellépéséig, közel 400 évig kellett várni. Pontosabban 1961-ig, a II. világháború utáni magyar könyvkiadás elindításáig, Vlaj Lajos baloldali munkásköltő, mozgalmi múlttal rendelkező aktivista kötetének megjelenéséig. A Versek című kötet megjelenése is - a Népújság és a helyi magyar nyelvű rádiózás elindításához hasonlóan - a „kedvező politikai klíma kialakítását” (értsd: politikai propagandacélokat és meggyőzést) szolgálta. De megtört a jég, elindulhatott a fiatal, jobbára képzetlen, vagy gyorstalpalókon végzett tanárokból álló értelmiség kulturális szerepvállalása, önképző felemelkedése, ami kezdetben inkább csak a szépirodalom, majd később a helytörténet és más tudományágak (néprajz, történelem stb.) terén is megnyilvánult.

61 Bence [1994): 73.

66