Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

tenünk. A magyar rádiózás és a magyar nyelvű televíziózás, a technikai felszerelés és sugárzás révén is, a szlovén nemzeti tévé és rádió intézményéhez kötődtek.

Az 1990 utáni, csak részben lezajló rendszervált ás, ahogy a lassan kiépülő parlamentáris demokrácia is, a baloldali értékek és látszatértékek mentén valósult meg. (Csak emlékeztetőül jegyezzük meg: a rendszerváltozás utáni első „szabad” választásokon a Kommunista Szövetség egykori elnöke, Milan Kučan elsöprő győzelmet aratott. Az államelnöki választásokon azóta is kizárólag a baloldali pártok, sok esetben a Kommunista Párt utódpártjainak jelöltjei győzedelmeskednek. Kormányon hasonlóképpen, hosszabb ideig a liberális, majd rövidebb ideig a Jansa-féle Szociáldemokrata Párt volt, őket pedig a szocialisták /SD/, utóbb a Pozitivna Slovenija /Pozitív Szlovénia/ baloldali párt és hasonló színű, illetve „színtelen” /DeSUS - a nyugdíjasok pártja/ koalíciós partnerei váltották fel.)

Varga Sándor, a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője, a muravidéki magyarság első nemzetiségi politikusa a magyar nyelvű rádióadások bevezetését, indokoltságát kifejezetten politikai érdekként fogalmazta meg. Egy interjúban azt mondta: „Mivel az akkori időben a falun alig volt rádió, vagyis a lakosság nagy része alig rendelkezett készülékkel, így ilyen irányú igénye sem lehetett.”52

Az 56-os magyar események idején egyrészt tájékoztatási, másrészt, mint a Népújság esetében is láthattuk, magyar nyelvű információkkal, hírműsorokkal kívánták segíteni a menekülteket, akik az új rendszer bosszújától tartva Nyugat felé vették útjukat. Az 1956 októberében Mariborból sugárzott műsor - mintegy fél év után, az események gyors levonulása miatt - megszűnt. A muraszombati

52 VÉGI (2004): 89.

58