Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

s ezáltal az újságírók munkája, a területek elosztása is könnyebben koordinálhatóvá vált. Az olvasók az új intézettől azt várták, hogy pártatlan legyen, és az itt élő magyarság érdekeit képviselje. Természetesen sokkal jobb lett volna, ha az önállósulási szándék előbb teljesül, tekintettel arra, hogy ezek a folyamatok más nemzetiségi területen is lezajlottak. - írta egyik összefoglalójában Zágorec-Csuka Judit,51 a lap korábbi újságírója. 1993-tól 1996-ig a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet kiadványai között találjuk a Kelepelő című gyermeklapot is. A Népújságot 2003-ban 1600 példányban nyomták, s nem jutott a Kárpát-medencei kisebbségi lapok sorsára, melyeknek olvasótábora és vele együtt példányszáma a rendszerváltás utáni megváltozott viszonyok (az elektronikus média térnyerése, a magyarországi bulvárlapok szinte korlátlan beáramlása stb.) következtében felére, sok esetben harmadára csökkent. A később már közel 1800 példányban megjelent lap piaci terjesztése minimális mértékű volt, szinte teljesen előfizetéses formában kelt el. Ebből 1500 példány itthon, a többi más európai országokban talált olvasóra, sőt, közel 100 példány a tengerentúlon is elkelt.

5. Az elektronikus média: magyar nyelvű rádiózás és tévézés

Az elektronikus média, a Muraszombati Tájékoztatási Vállalatból kiválva, a Szlovén RTV keretein belül kereste a boldogulás és a sajtószabadság biztosításának lehetőségét. Megállapíthatjuk, hogy ez a lépés sem volt átgondolt, inkább a rendszerváltás utáni felkészületlen politikai elit egyik ad hoc megoldásának kell tekin51 Zágorec-Csuka Judit: A Szlovénia magyar sajtó 20. századi története [kézirat eprojekt].

57