Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

ról és újságírásról, hiszen addig a muraszombati szlovén sajtónak- főleg a vezető káderek kiválasztásakor, az ideológiai szempontú alkalmasság megállapításával - erős befolyása volt a lapra. A fenti dátum tehát a független muravidéki magyar sajtó születése is, hiszen a Népújság alapítói kompetenciáit a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség vette át. A lap megbízott felelős szerkesztője e sorok írója lett. Az önállóság felé című vezércikkben így írtunk az akkori eseményekről: „A társadalmi élet minden területén történő mozgások, változások a nemzetiségi sajtót is megérintették. A rendeletben kiadott kötelező, a sajtóorgánumokra is kiterjeszthető privatizálás a muravidéki magyar nemzetiség körében nem aratott osztatlan sikert. Nemzetiségi jellegű sajtóról lévén szó - valljuk be őszintén - ez igen furán nézett volna ki. Később a »minden áron privatizálok« is elálltak eltökélt szándékuktól, a keserű szájízt azonban már nem lehetett édesre változtatni. A nemzetiség magára találásának egyik kézzelfogható jelenségéről kezdtek beszélni az egyik oldalon. Természetesen a »szakma« mindent megtett, hogy megvédje az »újságírói autonómiát«, a szólásszabadságra- a demokrácia alapkövére - hivatkozva. Garancia lehet rá az önálló sajtóintézet megalapítása és a függetlenített magyar sajtó.”s0

Az önálló magyar sajtóintézet megalapítása nem csak ajánlatos volt, hanem egyenesen szükségszerű is, habár a nemzetiségi sajtó privatizálási folyamata számos problémát és nehézséget okozott, sok vitát kavart. A szlovén sajtóban támadássorozat kezdődött a muravidéki magyarság ellen, amit anyagi érdekekből indított a muraszombati Tájékoztatási Vállalat. - A Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet önállósulásával több jogot és szabadságot kapott,

50 Bence [1993]: címoldal.

56