Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

Az intézményi hálózat, a terjesztés, s a lap költségvetése ugyanis mind a szlovén lapkiadóhoz tartozott.

Az 1991 és 1993 közötti kritikus időszakban, amikor a lap szerkesztési politikájára a kapkodás és a „mindent bele”-elv volt jellemző, s a felelős szerkesztői feladatokat Pivar Ella látta el, a Népújságot a muraszombati Tájékoztatási Vállalat (Podjetje za informiranje) adta ki, amely a Vestnik hetilapot és a Venera reklámirodát, valamint a szlovén (Murski val) és a közben Lendvára telepített magyar rádiót (MMR) is működtette. Igaz, hogy a nemzeti közösség tanácsának (Magyar Érdekközösség, később Nemzeti Közösség) jóváhagyási joga volt az 1989-től külön szerkesztőségként működő Népújság és a Muravidéki Magyar Rádió munkatársi-vezetői kinevezéseinél, de ezeket végül is a Lapkiadó Vállalat közös igazgatója és az igazgatótanács engedélyezte.

A magyar közösség vezetői így veszélyeztetve látták a lapot a privatizáció e korai szakaszában, ezért egy közös lapkiadó, valamint rádió-televízió intézet felállításában gondolkodtak.

4. A rendszerváltás után. A Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet megalakulása

„A Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet (MNTI) 1993. július 1-jén alakult meg, mint a Népújság kiadója. Ezzel új korszak kezdődött a nemzetiségi tájékoztatás történetében a Muravidéken” - írta Zágorec-Csuka Judit egyik sajtótörténeti munkájában.49 Voltaképpen csak innentől beszélhetünk független magyar sajtó49 Zágorec-Csuka [2007],

55