Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

zelebb eső Mariborban is magyar nyelvű tájékoztatók, felhívások és tanácsok hangzottak el az 56-os menekültek számára, arra vonatkozóan, hogyan lehet legálisan, ha úgy tetszik, jugoszláv segítséggel elhagyni az ország területét, továbbá milyen lehetőségeket kínál fel a menekültek fogadását illetően az állam.

E rövid bevezető után azt vizsgáljuk, milyen hatása volt a hírközlésnek a magyarországi eseményeket, valamint a Nagy Imre-ügyet követően a két ország közötti, jószomszédinak egyáltalán nem nevezhető, az Informbiro utáni időszakban csak lassan normalizálódó politikai viszonyt illetően. Másrészt, hogy a helyi, muravidéki magyar sajtó újraindításával mennyiben valósult meg a sajtószabadság abban az időszakban. A szerző meg van győződve arról, hogy az 56-os események tájékoztató-propaganda cikksorozata nagymértékben hozzájárult a ködoszlatáshoz a forradalom megítélését illetően, a magyar-jugoszláv viszonyban a Tájékoztatási Irodával kialakult, a szovjethatalom által szított feszültségek azonban nem oldódtak, sőt még kiélezettebbé váltak. E sorok írója abban is bizonyos, hogy a hatvanas években elégtelen személyi és anyagi feltételek között sínylődő, egy-másfél főt foglalkoztató, az állami központi és regionális sajtó már publikált cikkeinek fordításait közlő Népújság - mely a folyamatos megjelenés követelményének is alig-alig tudott eleget tenni nem indulhatott volna el a hetvenes években az 1956-hoz kapcsolódó, újabb „előtörténeti szakasz” nélkül, bár az ideológiai nyomás mindvégig megvolt.29

Érdekességként megjegyezhetjük, hogy a két ország pártvezetése közötti, barátinak nem mondható viszony miatt, a Muraszombatban megjelenő Pomurski Vestnik (Muravidéki Híradó) magyar

29 Bence [2006]: 30-37.

38