Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

mellékletében az októberi események előtt a magyarországi vonatkozású cikkek és hírértékű információk száma igen csekély volt. A Szocialista Szövetség (teljes nevén: a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége - azaz a Népfront) által kiadott hetilap kéthetenként megjelenő magyar nyelvű mellékletében az 1956-os évtől négy oldalon közölt aktuális híreket, beszámolókat, tudósításokat a külföldi és a helyi eseményekről. A melléklet első száma, amely 1956. január 19-én jelent meg, Vezércikk helyetti30 31 32 című beköszöntőjében a melléklet elindításának indokoltságát ekképpen foglalta össze: „A magyar nemzetiségű állampolgáraink túlnyomó része bebizonyította az elmúlt hét év folyamán, amikor a határ mentén nehéz volt az élet, hogy jó állampolgára az új, szocialista Jugoszláviának. Mi sokszor nem tudtuk eléggé felbecsülni a hazafias öntudatukat, és nem ismertettük meg velük alaposan és időszerűen az új életet, a hazai és a világeseményeket” - írta Rogl Franc, népbizottsági elnök. A Néhány szó az olvasóhozl31 című cikkben pedig a szerkesztő fordult az olvasókhoz, biztatva őket, küldjenek tudósításokat, hiszen akkor ér célba a kezdeményezés, ha nem csak a szerkesztőség cikkei szerepelnek benne, hanem mindazoké is, akikhez eljut a lap.

Ilyen példának számít a néhány hónappal később megjelent, Magyarországon bekövetkezett a régóta várt esemény32 főcím alatti, öszszefoglaló jellegű beszámoló Rákosi lemondásáról, Gerő első titkári kinevezéséről. A lap ezen kívül más külpolitikai eseményekre is reagált: a Vér Poznan utcáin szófukar hír a „külföldi és belföldi reakciót” tette felelőssé a véres lengyelországi történésekért, akik úgymond „kétségbeesett lépésre szánták el magukat”, következés30 Pomurski Vestnik, 1956. január 19.

31 Uo.

32 Pomurski Vestnik, 1956. július 26.

39