Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

érintetlenül hagyta a képviselő felhívása, amit a bizalmatlanság jeleként is felfoghatunk. Nagyobb visszhangja volt a szlovéniai magyarok 1952-es kisebbségi konferenciájának, de a sajtó ügyében előremozdulás itt sem történt. így a háború utáni évtizedben a muravidéki magyarok önszerveződésére, s a magyar sajtóra is a pangó kilátástalanság nyomta rá bélyegét. Csak a Lendvai Községi Népbizottság 1955-ös újraszervezését követően kerülhetett ismét napirendre a magyar sajtó ügye, melynek nagy lökést adott az 56-os magyar forradalom és szabadságharc körüli hírdömping és propaganda, valamint ezek lecsengésével, a magyar menekültügy kapcsán megjelent cikkanyag.

3.6. Lapalapítási kísérlet az 56-os forradalom és szabadságharc „árnyékában”

A magyarországi népfelkelés híre napok alatt bejárta a világot. Nyugaton a második világháborút követő hidegháborús időszak is hozzájárult ahhoz, hogy az elektronikus média gyors fejlődésnek induljon, s elsőrendű propagandaeszközzé lépjen elő. A rövid, de mozgalmas 10-12 nap történéseiről ily módon „naprakész” és hiteles képet kaphatott a világ közvéleménye. A forradalom leverése után pedig, a menekültáradat elindulásával, a szemtanúk és az egykori résztvevők beszámolóinak köszönhetően, újabb és újabb részletek kerültek felszínre. A később részrehajlással, alantas antipropagandával és hírveréssel megvádolt nyugati rádióknak (Szabad Európa, Amerika Hangja) nagy szerepe volt a menekültek letelepítésében, családjuk és hozzátartozóik Nyugatra juttatásában.

A rádiózás kezdetét jelentő időszakban a Muravidékhez legkö37