Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

szlovén és a horvát határvidéken hozták létre Petesháza település új kolóniáját, 42 családdal, illetőleg 240 családtaggal. A második hullámban Benice néven új falut létesítettek, szintén közvetlenül a Mura folyó mentén, 32 családdal, 161 családtaggal. Az eljárást humanitárius okokkal is magyarázták, felhozva az üldözéseket, az olasz fasizmus embertelen intézkedéseit Isztriában és a nyugati tengermelléki területeken, továbbá az ottani, paraszti származású lakosság földéhsége csillapításának szükségességét.

A betelepítésekkel 1925-re, mintegy 800-1000 új szlovén lakossal, a régióban jelentősen megváltozott a nemzetiségi összetétel, így a magyar lakosság száma az 1931-es népszámlálás során mintegy 40 százalékos csökkenést mutatott a Trianon utáni népszámlálás adataihoz viszonyítva, a szlovének részaránya pedig a szerb és horvát hatalmi-adminisztrációs állami alkalmazottakkal együtt mintegy 60 (!) százalékkal nőtt. A betelepítések ezzel nem zárultak le, hiszen 1932-ben újabb kolóniákat hoztak létre (Hosszúfalu és Kámaháza), szintén tengermelléki telepesekkel. Ekkor már jelentős ellenállás bontakozott ki a betelepülők miatt. A lázongó hangulatot a magyar őslakosok jogos földigényeinek megfogalmazásával néhány szlovén képviselő is támogatta. Az agrárbizottság elnöke azonban mindezt elutasította, mondván „a magyaroknak kemény ököl jár, ezzel kell őket lojális állampolgárokká nevelni”.16

A már említett agrárreform kapcsán Kovács Attila17, a téma monográfusa, a Lendva-környéki vizitáció nyomán, egy, a Ljubljanai Agrárigazgatóság számára készített titkos iratra bukkant. A látottak alapján Vratovič több pontban összegezte javaslatait: elsősorban a magyar földbirtok megszerzése érdekében el kell űzni a

16 Varga (1994): 81.

17 KOVÁCS [2004]: 358-360.

27