Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

Nem így a többségi sajtó, amely nyíltan bevallja a kisebbségi jogok semmibe vételét. A Jutro14 már 1920-ban ilyen újságcímekkel agitál a Lendva-vidéki magyarok oktatási-nyelvhasználati jogai ellen: meg kell szüntetni a magyar nyelvű iskolákat; át kell helyezni a magyarul tudó tanítókat szlovén környezetbe; szlovén nyelvből vizsgát kell tenni a magyar tanítóknak, stb.

A tervszerűen végrehajtott magyarellenes hajsza, a magyar iskolák megszüntetését és a magyar tanerő teljes felszámolását célzó adminisztratív és egyéb erőszakos intézkedések, amelyeket a nyelvvizsga-kötelezettségekkel és összevonásokkal csak tetéztek, 1924-re meghozták gyümölcsüket: a magyar iskolák megszűntek. Erről a szlovén Jutro15 hetilap az évtized közepén diadalittas cikkben számolt be: „Megszüntettük a magyar nyelvű tagozatokat az általános iskolákban.”

Ezzel párhuzamosan a magyar tanerő elűzésében is példátlan erőszak nyilvánult meg. A magyarok jobbnak látták elhagyni a vidéket, helyüket pedig szlovén tanítókkal töltötték fel.

A betelepítésekkel, azaz új, szlovén lakosság beköltöztetésével - legtöbb esetben egész falvak létesítésével - és az agrárreformmal a földek közöttük történő elosztásával, a magyarok kizárásával, a szociális alapú gyűlölet kialakulásának is tág teret nyitottak. Ennek, mint ismeretes, a II. világháború alatti kitelepítések és a magyarok 45 utáni internálása során lett tragédiákba hajló következménye.

Az első, 1921-ben megvalósított ilyen betelepítés során tengermellékieket hoztak Petesháza határába. A Mura mellett, a későbbi

14 Jutro, 1924. október 6. - A Ljubljanában megjelenő központi lapok egyike, mely a muravidéki „magyar nyelvű” polgárok ellen is nyíltan fellépett, jogos követeléseiket, jogaikat semmibe véve.

15 Jutro, 1925. szeptember 11.

26