Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

IV. Évfordulók, méltatások, emlékezések

Elköszönés Utassy Jóskától

Utoljára az egerszegi zsinagógában megtartott költészet napi Kilencek-rendezvényen találkozhattunk vele. A költők közül akkor az elhunyt Rózsa Endrén és Kiss Benedeken kívül mindannyian megjelentek. (Kiss Benedek betegsége miatt nem tudott részt venni az esten.) Tehát heten jöttek el a 69-ben indult, rajban felröppenésükkel - ahogy Nagy László írta újszerű világlátásukkal, hangjukkal is nagy meglepetést okozó Elérhetetlen fold antológiában megjelent költők közül. Utassy neve, akinek Tüzem, lobogóm! című kötete már megjelent és Zúg Március című verse országosan ismertté vált, s az antológia körüli huzavona, majd a hatalom hirtelen engedékenysége, felcsigázta az érdeklődést. Czine Mihály tévébeli bemutatója úgyszintén. A szakmai garanciát azonban mindenképpen Nagy László előszava jelentette.

„Komoly ügyekről komolyan szólnak. Etikus költők, felelősségvállalók.” - summázta a „didergő ezüstfiú”, akinek egyetlen gesztusa többet jelentett, mint bármilyen bennfentes megnyilatkozás. A csoport legígéretesebb tagja, Utassy Jóska, népszerűén csak Dzsó, kíméletlen igazságokat fogalmazott meg a hiányzó szabadságról, a „júdás idő”-ről, az elhazudott (eltiport) forradalomról. A hatalom is felfigyelt az új, 56-ot megidéző hangra és a költő második kötetének megjelentetését hosszú évekig késleltették. 74-től pedig ki-kiújuló betegsége, később fiának korai elvesztése is megtépázta idegrendszerét. Ennek ellenére számos kötete jelent meg, híre, elismertsége egyre nőtt. Költői teljesítménye meghozta neki a József Attila-díjat, a Déry Tibor-jutalmat, a Magyar Köztársaság Babérko-200