Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

III. A muravidéki tudományosság évtizedei

Pomurski Vestnik magyar mellékletét is többre értékelte az inkább a vajdasági Magyar Szót böngészgető lakosság, mely a napilap vezércikkeiből és egész oldalas beszámolóiból bőséges tájékoztatást és háttér-információt szerezhetett a gyorsan zajló eseményekről. A jugoszláv propagandagépezet azonban hamarosan hangsúlyt váltott: Jól emlékeszem, a Magyar Szó kezdetben igen lelkesen támogatta a magyar forradalmi megmozdulásokat. A muravidéki magyarok is hittek abban, hogy Nagy Imréék kivívják a magyar nép szabadságát és függetlenségét... A nép örült annak, hogy a jugoszláv kormány szolidaritást vállal a magyar népfelkelés részvevőivel, vezetőivel. Nyugtalan, de reményteli várakozás honolt a muravidéki magyar emberek szívében, és őszintén várták a sorsüldözött magyar nép felszabadulását”.3 Majd napról napra egyre elkeserítőbb hírek érkeztek a magyar fővárosból, a magyar forradalom epicentrumából, az orosz csapatok behívásával pedig egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy a forradalmat leverték. „Amikor Nagy Imréék a jugoszláv követségen kaptak menedéket, ismét megnőtt az izgalom a vidéken: Ott biztonságban vannak. ...Lassan azonban a remények szertefoszlottak és nagy szomorúság vett erőt az embereken, amikor Nagy Imrééket ismeretlen helyre hurcolták. Árulás történt. Tito feladta őket” - állt a feljegyzésben, a sajtóvisszhang változásából, a forradalmi események kommentálásában beállt „szűkszavúbbá” válásból a szabadnak és demokratikusnak hitt jugoszláviai sajtóra is árny esett. „Amikor a vajdasági Magyar Szó is fordított a köpönyegén és Nagy Imrét elmarasztalta, az emberek hite megingott. Bizonytalanság és információ-zűrzavar kerekedett felül. Kádár Jánost az itt élő nép kételyekkel fogadta. Lassan világos lett, hogy leverték

3 Uo. 157.

167