Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

nak köszönhetően, nem volt olyan kiadvány, mely visszhangtalan maradt volna, ma egy kicsit szomorúan kell konstatálnunk: amikor ténylegesen is jelen van irodalmunk a magyar irodalmi köztudatban (itt szándékosan nem használjuk a kánon kifejezést), gyakrabban megtörténik, hogy a kritikusok, szerkesztők figyelme elkerüli a születő új értékeket, törekvéseket. Ennek okait kutatva két dolog jut eszünkbe: a magyar irodalom szinte áttekinthetetlen gazdagodása, burjánzása a rendszerváltás utáni években, a másik - s talán ez a valószerűbb ok - módszertani, nincs ugyanis egy új, kialakult, az irodalom egészére vonatkoztatható mérce, mellyel a minőségi osztályozást el lehetne végezni. Nem arra gondolunk itt természetesen, hogy egy-egy mű elemzéséhez külön módszert kellene kitalálni, inkább egy közös, minden műre vonatkoztatható kritikai attitűdöt érvényesíteni, ami viszont a kánonelméletnek mond gyökeresen ellent. így ez az út sem járható.

A Muratáj folyóirat 1988-as megjelenésével, a Szlovéniai Magyar írók Társasága 1997-es megalakulásával, a rendszerváltás körüli szabadabb szelekkel tovább épült a szlovéniai magyar irodalom intézményeinek rendszere, gyarapodtak megjelenési fórumai. Ez új tehetségek felbukkanását, számos új mű születését is jelentette. Dolgozatunk további részében néhány irodalmi életpálya komplex vizsgálatára teszünk kísérletet, olyanokéra, akiknek útja a rendszerváltás évtizedében indult, kiteljesedésük pedig a 2000 utáni évekre tevődött át.

Zágorec-Csuka Judit (1967-)

Zágorec-Csuka Judit sok műfajban alkotó költő, illetve író, a vers mellett prózáival, tanulmányokkal és esszékkel is jelen van a

122