Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

idillt, a személyes kisvilág békéjét megtörő kilátó megvalósulásának ugyancsak ez lett az eredője. A »bábeli-gaztett-másolat« előbb a természeti környezetet teszi tönkre szigorú rendezettségével (.FAJREND-katasztrófa), aztán a lelket mételyezi (Vízió a torony árnyékában), hogy végül az egyetemes romlás, a sokszázados kultúrtáj eltűnésének jelképe legyen (A jövő pusztítóinak)”.

A költői szárnypróbálgatást már a 80-as években irodalomtörténeti és kritikusi szakasz követte, így a Vlajról írt tanulmányt (1983) önkéntelenül is a Tavaszvárás alkotóinak újabb termését „felfedező” recenziók. Míg végül, 1994-ben elkészült a szlovéniai magyarság 70 évének társadalmi-történeti, kulturális-irodalmi tükrét jelentő írott szóval a megmaradásért szintézis, melyet sokáig csak a Muravidék első „enciklopédikus” összefoglalójaként emlegetett az anyaországi közvélemény.

Mák Ferenc kritikus írta „az elbizonytalanodókat, a hitehagyottakat is szelíd szóval” terelgető pásztorokról, a „Muravidék újjászülető magyar örököseiről”: „Könyvtárnyi a Muravidék (irodalmi) múltjával foglalkozó történeti munka, mert ahogy Bence Lajos a szlovéniai magyarság 70 évének értékeit számba vevő kötetének címe is elárulta, az ő nemzedéke a legnemesebb ellenállást választotta eszközéül, s küzdött írott szóval a megmaradásért. Az pedig maga a megismételhetetlen csoda, ahogyan a közösség magára találása egy emberöltő alatt lezajlott”.39

Az Identitás és entitás tanulmánykötet (Pannon Tükör Könyvek, 2005) az írott szóval a megmaradásért folytatása is lehetne, de szerkezetét, jellegét tekintve is más. Erre Szemes Péter figyelmeztetett: „Az Identitás és entitást nem szabad az írott szóval a megmaradásért mércéjé-39 MÁK [2010): 19.

105