Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

vei mérni - melynek jelentősége meghatározó a muravidéki magyar irodalom szempontjából hiszen más jellegű, heterogénebb szövegek alkotják korpuszát. Ha utóbbi könyvet egy csokor fehér liliomhoz hasonlítjuk, úgy Bence Lajos újabb kötetét csak a tavaszi mezőn szedett friss vadvirág-bokréta képéhez igazíthatjuk. A kettő semmiképpen sem vethető össze, ám a maga nemében kétségkívül kiemelkedő értéket képvisel. Ezzel együtt a szerző azt az erényt mutatja fel újabb könyvében is, ami a magyar irodalomtörténészek közül csak a legnagyobbak sajátja: tisztán, érzékletesen, ugyanakkor tudományos igénnyel írni, lehetőleg minél szélesebb körnek.”40

Mák Ferenc hasonlóan fogalmazta meg a fentieket, mikor az Ötven felé, hazafelé vers, illetve tágabban a líra-, valamint tanulmánykötetek kapcsán eljátszott a gondolattal: „...lehet, hogy a Muravidék a példa arra, hogy igazából a Szülőföld teremti meg a maga hű embereit, és nem az esendő ember alkotja meg szülőföldjét? Lehet, hogy a Szülőföld mégis csak egy magasabb rendezőerő, amelyet nem kezdhetnek ki emberi megalkuvások, árulások? Függetlenül attól, hogy az 50-es években elvesztette magyar iskoláit, s a kis közösség elveszejtése kéznyújtásnyi közelségbe került, valami csodával határos módon, a muravidéki magyarságnak volt ereje önmaga felé fordítani a figyelmét, volt ereje újrafogalmazni életstratégiáját és ami a legfontosabb: volt elegendő hite a felegyenesedéshez, a talpra álláshoz”.41 Ennek a gigászi munkának volt cselekvő részese Bence Lajos, aki nem csak költőként, de a tudomány eszközével is a megtartás harcosa lett, „az átélt felelősség súlya alatt görnyedve, de meg nem inogva” (Bakonyi István).42

40 SZEMES-SZABÓ-HORVAT [2016): 42.

41 MÁK (2006): 152-153.

42 BAKONYI [2012]: 69.

106