Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

halál gondolatával párosul”, jelezve, hogy a „türelemtanító ősz” és a szívre vasként nehezedő tél sincs már távol.

Szálkái Kanyó Leona Fenyőm tüskéi alatt (1980) címmel jelentette meg verseit a Pomurska založba kiadónál. A muravidéki magyar irodalomba integrálódását azonban korai, 1984-ben bekövetkezett halála meggátolta. Századunk című versében így vallott saját magáról: „legszebb hangú hangjaim / kötelét meg-megrángatja a szeretet / s fülem tompa meghallani / a pénzért való rettegéseket...”. Verseiben a szeretet nélküli világ, az emberhez méltó közösség hiánya, a pénzhajhászás és a gerinctelenség eluralkodásának élménye szólal meg, fájdalmas felhangokkal. Köteteinek száma 1981-ben meghaladta a tízet.31

A 80-as évek irodalomszervező „hajrájában” azonban mintha egy kicsit háttérbe szorult volna a könyvkiadási tevékenység, hiszen 1980 és 1990 között mindössze az Összbang-Sozvoéje antológia (1981) és 4 önálló kötet jelent meg, köztük két novellaválogatás: az egyik Szórni Páltól, a másik az alkalmanként megszólaló Szabó Józseftől (Nem is olyan régen történt, 1987). Ebben az időszakban jelentkezett a szlovéniai magyar irodalomban Bence Lajos, aki friss diplomával hazajött az ELTE bölcsészkaráról, hogy az évtizedet lezáró második kötetével, a Létlelettel (1989), új poétikai elképzeléseket megvalósítva, az induló fiatalabb nemzedéknek is alkotói példát mutasson.

Bence Lajos (1956-)

Első verseskötetét Szíves szívtelen (1981) címmel jelentette meg, tanára és mestere, Czine Mihály „útravalójával”, melyben igaz em-31 BENCE [1996]: 105.

101