Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

A Muratáj és a kritikai számvetésigény megjelenése

A 80-as évek kis megtorpanással indult, bár nevezhetjük ezt az időszakot az antológiák korszakának is. Ekkor jelent meg az Összhang-Sozvočje című gyűjtemény, mellyel - a Kárpát-medencében elsőként - a szlovéniai kisebbségben alkotó magyar irodalmárok, zalai és vasi pályatársaikkal közös szereplésükkel, a kort messze meghaladó kulturális tettet vittek véghez. Ez a határon átnyúló kötet a későbbi regionális együttműködés előhírnökének bizonyult. A költői antológiában Báti Zsuzsa, Bence Lajos, Sz. Kanyó Leona, Szúnyogh Sándor és Varga József is szerepelt.

Közülük ketten a Vajdaságból kerültek a Muravidékre: Báti Zsuzsa (1938-) a Népújság és a Muravidéki Magyar Rádió munkatársa volt, Sz. Kanyó Leona (1934-1984) pedig a nyugat-európai emigrációból visszatérve, Nova Goricában telepedett le.

Báti Zsuzsa sikeres pályaszakasza a 70-es évekre esett. Útravaló (1979) című, az újvidéki Forum Könyvkiadónál megjelent kötetéről Jung Károly recenzens így írt: „Elmúlt barátságok, emlékek, a szülőföld varázsa, az asszonysors mindennapjai jelennek meg itt a lírai meghittség és megéltség hitével, de ennél szélesebb távlatok is: a veszélyeztetett lét, az öntudatlanul pusztított jelen és az eltékozoltnak hitt holnap féltése...”.30 A magáról igencsak ritkán hírt adó költőnő másik verseskötete is ugyanebből az esztendőből való, de már idehaza jelent meg, Kettőnk évszakai címmel. Ez utóbbi egyenetlenebb színvonalú, bár a szerelmi élmény egy évre szabott, az évszakok változásával párhuzamosan lefutó dokumentumait közvetíti - „az emlékező szerelem még a tavasz és a nyár képeiben is a

30 Ld. Jung Károly fülszövegét az Útravaló kötethez.

100