Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)
Régi, különös szavak és tájszavak
észrevették, hogy berezelt. Nem kell berezelni, nem bántalak! A réz főnév származéka. Bibircsók (főnév). Szemölcsszerű kinövés a bőrön. Rokon értelmű szavai: szemölcs, bigyó. Az öregember arca és nyaka tele van barna és vöröses bibircsókokkal. A te szemölcsödön szőr nő. A búb főnév származéka. Bicebóca (melléknév). Bicegve járó, járás közben jobbra-balra billegő. Rokon értelmű szavai: sánta, bicegő, mozgássérült, sántikáló. Az állatorvos kertjében egy madárházban lábadozik egy bicebóca kánya. Amikor a testvérem eltörte a lábát, az osztálytársai „kis bicebócának" nevezték. Összetétel. Bóbiskol (ige). Fel-felriadva szundikál. Rokon értelmű szavai: szendereg szunyókál, szundít. Hazafelé a buszban ültében bóbiskolt egy kicsit. Ebéd után szunyókál. Csak szendereg a pamlagon. Hangfestő eredetű szó. Bóklászik (ige). Lassan, meg-megállva járkál (állat, ember). Rokon értelmű szavai: bolyong, jár-kel, kószál, kóricál. Ráérősen bóklásztunk az erdőben. A lovak szabadon bóklásztak a legelőn. Sokat bolyong a réten. Szomorúan jár-kel a szobában. Hangfestő eredetű szó. Borzalmas (melléknév). Borzalmat, rémületet keltő. Rokon értelmű szavai: irtózatos, iszonyatos, rettenetes, szörnyű. A borzalmas robbanás romba döntötte a házat. Borzalmas volt az időjárás a nyaralásunk után. Borzalmas a haja. Irtózatos volt látni az esetet. A szörnyűség megtörtént. Rettenetesen megijedtem. A borzalom főnév származéka. Boszorkányszombat (főnév). Babonás néphit szerint: A boszorkányok lármás, szilaj éjjeli összejövetele. Rokon értelmű szavai: ördögszombat, boszorkányos felfordulás. A boszorkányszombatot általában hegyen, kopár helyen tartják meg. Nem lehet pihenni, a szomszédban boszorkányszombat van. Összetétel. Bömböl (ige). Mély, erős hangot ad (ember, állat). Rokon értelmű szavai: ordít, bőg, sivalkodik, dörög. Bömböl a kisgyerek, 76
