Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

Mátyás király nálunk ismeretlen mondái

Munka (főnév). Céltudatos, hasznos emberi tevékenység. Rokon értelmű szavai: fáradozás, megbízatás, munkavégzés, strapa, gürcölés, hajtás, güri. Jani fizikai munkát végez. Minden munkát elvállal, mert nagy szüksége van a pénzre. A fiatalok sokat gürcölnek, de megélnek. Munka után édes a pihenés. Fáradozásuknak meglett a gyümölcse. Sokat strapálja magát, de megéri. Szólás: Sokat gürcöl, de nincs belőle haszna. Szláv jövevényszó.

Elöljáróság (főnév). Kisebb település élén álló testület, illetve ennek hivatala, épülete. Rokon értelmű szavai: önkormányzat, tanács. Bemegyek az elöljáróságra elintézni a dolgot. A falunk önkormányzata szépen, becsületesen végzi munkáját. A falu tanácsa döntött így. Az elöljáró főnév származéka.

Arany (főnév). Kémiai elem; sárga színű, nem oxidálódó nemesfém. Rokon értelmű szavai: színarany, aranypénz, aranyérem, dukát, aranyfonál. Félve őrzi az aranyát. Minden aranynyá válik a kezében. Szólás: Ki korán kel aranyat lel. Juliskáéknak aranyéletük van. Nem mind arany, ami fénylik. Ősi, ugor kori szó. Talán iráni átvétel.

Göntérháza, 2019. március 10.

2. Mátyás király és a mutatványos

Ma is Mátyás-mondáról szólok, mely nálunk ismeretlen. Bemutatom a mondát, és kiválogatom belőle a tárgyalandó szavakat. Ezeknek megadom a jelentését, szófaját, rokon értelmű szavait, és ha lehet, az eredetüket is. Mindegyiket mondatokban is szemléltetem.

Egy mutatványos mutogatta Mátyás királynak, hogy mit tud: a kulcslyukon egy szakajtó borsot áthajigál anélkül, hogy csak egyszer is megütötte volna a kulcslyuk oldalát.

184