Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)
Régi szavak és hetési tájszavak
Régi szavak és hetési tájszavak 1. Ma a régen használt hetési szavakat és a hetési tájszavakat ismertetem Önöknek. Ezek az érdekes és értékes, nyelvünket érthetővé tevő szavak, Hetésben és a Muravidéken, a régmúlt emberek beszédhelyzeteiben érvényesültek, főleg szüléink, nagyszüleink és dédszüleink mindennapi beszédében. Megadom a tárgyalandó alapszavak szófaját, jelentését, rokon értelmű szavait, és ha sikerül, az eredetüket is. Mindegyiket mondatokban is szemléltetem. Csigavér (módosítószó, de főnév is). Nyugalom. Nyugalomra intés. Csigavér, ne izgulj! Rokon értelmű szavai: hidegvér, békés, nyugi. Néhány ember nyugalommal fogadta a háza öszszeomlását Arizonában. A tömeggyilkos hidegvérrel végzett áldozataival. A falunk bírája békés ember. Nyugi, nem történt nagy baj. Összetétel. Hüppög (ige). Csendesen, csuklásszerűen szipog. Már nem sír, csak hüppög. Azt hüppögte, hogy jó lesz. Rokon értelmű szava: csuklik: görcsös rángása miatt szaggatottan lélegzik, veszi a levegőt. Perceken át csuklott. Hangutánzó vagy egy hangutánzó-hangfestő eredetű szótő származéka. Hőbörög (ige). Állandóan dünnyög. Nyugtatanul háborog. Rokon értelmű szavai: elégedetlenkedik, lázad, hőzöng. Az öreg bácsi sokat háborgott, mert ritkán hallgatták meg a gyerekei. Rozi néném csak dünnyögött magában, de nem szólt. Minden újításkor lázadozik. Csak hőbörög, nem kell komolyan venni. A szomszédom sokat elégedetlenkedik a sorsa miatt. Talán hangutánzó-hangulatfestő szó. Fintorog (ige). Többször fintort vág. Folyton fintorog. Rokon értelmű szavai: grimaszol, fanyalog, kényeskedik, fintorgat. 168
