Szivárvány, 1995 (16. évfolyam, 45-46. szám)

1995 / 45. szám

összekötőtiszthez fordulhattak, aki a rendelkezésére álló szervezet révén azoknak a gyors - lehetőség szerint aznapi - megszerzéséről gondoskodott. Végezetül nem feledkezhetünk meg a nyomozó osztályparancsnokság törzsalosztályá­ról, ami nem volt más, mint a nyomozó parancsnokság saját nyomozó alosztálya. Ez csak állambiztonsági ügyekkel foglalkozott, de az ország egész területére kiterjedően. Parancs­noka csendőr százados volt, két-három beosztott tiszttel és megfelelő számú legénységgel. Az iskolák és a képzés A csendőrség tisztjeinek képzése a két világháború közti időben alapvetően a honvédség tisztjeivel egyformán zajlott. Az első világháborút követően a jelentős csendőrtiszti hiány­ra való tekintettel számos honvéd tisztet „irányítottak” át a csendőrséghez. A képzés iga­zi alapjait az 1928-ban Pécsett felállított Zrínyi Miklós Közrendészeti Akadémia adta meg. Ez az akadémia gyakorlatilag nem volt más, mint a Ludovika Akadémia „fiókintéz­ménye”. A trianoni békediktátum tisztképzésre vonatkozó előírásait igyekeztek vele meg­kerülni. A Pécsett létesült akadémián az első két esztendőben a képzés a gyalogostisztek ki­képzésével volt azonos. Két év után lehetett jelentkezni a repülő, folyamőr és csendőr­tiszti képzésre. A második két esztendő képzése gyakorlatilag megegyezett a honvéd­tisztekével, de új tantárgyak is megjelentek, mint a SzUT, a jogi ismeretek (közjog, ma­gánjog, közigazgatási és nemzetközi jog), a büntető és bűnvádi perrendtartás. Ezeket he­ti három órában hallgatták a majdani csendőrtisztek. Heti két órában adták elő részükre ■ a kriminalisztikát: a bűncselekmények nyomozása (elmélet és gyakorlat), laboratórium, fényképezés, daktiloszkópia, bűnügyi nyilvántartás rész-elemeivel. Heti egy óra jutott az anatómiára és kórbonctanra, a gazdászati ismeretekre és a csendőrség ügyviteli sza­bályzatára. Hogy a csendőrőrs mindennapi munkájával is megismerkedhessenek, az akadémián lét­rehoztak egy„mintaőrsöt”, amely a pécsváradi csendőrőrs „mása” volt. A kapott informá­ciók alapján párhuzamosan elvégezték mindazon feladatokat, amelyeket a pécsváradi őrs csendőrei is elláttak. Vezették a havi szolgálati füzetet, minden hónap végén összehason­lították azt a pécsváradi őrs „éles” füzetével. így láthatták azt, hogy miként cselekedett egy több évi tapasztalattal rendelkező tiszthelyettes, és mit tett volna egy alig húsz esztendős akadémikus. A gyakorlati tevékenységben a hallgatókat hivatásos csendőr tiszthelyettesek segítették. 1931-ben a pécsi akadémia megszűnt. A hallgatók többsége Budapestre került, a Ludo­vika Akadémiára. A jövendőbeli csendőrtisztek a lovas osztályba lettek beosztva. Ezek az akadémiai hallgatók 1932 júniusában, avatásukat megelőzően két hónapra pró­baszolgálatra kerültek ki az őrsökre. Ott csendőr őrmesteri rendfokozati jelzést viseltek zubbonyukon és havi 140 pengő fizetést kaptak. Mint a legénység többi tagjának, nekik is 38 pengőt be kellett fizetni a „közgazdálkodásba”, melyből az étkezésüket fedezték. Az akadémiai hallgatókra ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint az őrs többi tagjá­ra, ugyanazokat a feladatokat végezték el. Járőrtársként, majd járőrvezetőként vettek részt a rendes megelőző szolgálatban. Később őrsparancsnokok, illetve szakaszparancsnokok lettek, de természetesen a tényleges parancsnokok mellett. A későbbiek során, amikor a Ludovika Akadémián önálló csendőr osztály is indult, ott képezték ki a hallgatókat. Azok végigjárták a csendőrőrsöket, elsajátították a gyakorlati is­mereteket. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom