Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
lomban az enyedi kollégium részére gyűlt az adomány, 11.200 forintnyi összegben. Az összeget az Angol Bankban helyezték el alapítványként (innen az "angol pénz"), melynek kamataiból másfél évszázadon át részesült a Kollégium, s ebből, a tőke maradványaiból épült fel 1883-ban a Kollégium keleti fő szárnya. Lényegében a mai összes épületei - kivéve az elemi iskolát - ebből a pénzből emeltettek. Pápai-Páriz Ferenc igyekezett pótolni az elpusztult könyvtárat, s kezdeményezése példaként szolgált másoknak is. Ekkor már az iskolák íratlan szabálya volt, hogy a végzett diákok eltávozásuk után könyvekkel ajándékozták meg iskolájukat, s a Kollégium "törvényei" kötelezték a külföldön tanuló egykori diákot, hogy bizonyos megszabott értékben könyveket hozzon egykori alma matere bibliotékájának gyarapítására. (Jakó Zsigmond: Könyv és könyvtár művelődésünkben. Korunk. 1972. l.sz.) A Pápai-Páriz Ferenc által megvalósított alapítvány, az "angol pénz" erőteljes bizonyítéka a Bethlen Kollégium s ezen keresztül Erdély angolszász kapcsolatainak. Pápai-Páriz Ferenc 1716-ban bekövetkezett halála után örökségét kitűnő tanári egyéniségek őrizték és folytatták. Soroljuk fel ezek között Benkő József, Köteles Sámuel, Szász Károly, Kovács József, Zey Miklós nevét, kik 1848-ig voltak a kollégium tanárai. Benkő József Pápai-Páriz Ferenc méltó utóda, bátran tekinthetjük polihisztornak, hiszen három tudomány kiváló szakembere. Erdély földrajzát, történetét és flóráját ismertető könyvei a XVI1I-XIX. század fordulóján hazai és külföldi tudós körökben nélkülözhetetlen forrásmunkák voltak. Köteles Sámuel kantánus fdozófus 1799-1818 között Marosvásárhelyen tanít, majd Enyeden folytatja tanári és tudományos tevékenységét, itt jelenik meg a filozófia enciklopédiája 1829-ben, és halála után a filozófia antropológiája című munkája a skolasztika ellen. Enyeden tanárkodon a kiváló matematikus Szász Károly, Bolyi Farkas barátja, Kemény Zsigmond tanítómestere, kit a Kollégium polihisztorai közt is méltatni lehetne. A reformkor nagy nemzedékéhez tartozik, az ő idejében már a felsőbb tudományokat is anyanyelven oktatták. Az ő idejében a jogászok teológiát, a papjelöltek pedig jogot is tanultak. Korábban a Kollégium falait friss szelek járták át, s ebben nagy szerepe volt a reformkor legnépszerűbb tanárának, Szász Károlynak. Reformpolitikusként és publicistaként a diákság példaképe volt, tanítványai 1848-ban, a döntő napokban, tömegesen fogtak fegyvert s harcoltak all. honvéd zászlóalj soraiban. Kiváló tanárok sok neves diákot oktattak, neveltek a Bethlen Kollégiumban. E szakasz többezer diákja közül csak a legérdemlegesebbeket említhetjük: Báróczi Sándor, Barcsay Ábrahám és Naláczi József - a francia felvilágosodás hívei, testőrírók, Bőd Péter, az 1766-ban megjelent "Magyar Athenas", az első magyar irodalomtörténeü kézikönyv szerzője, Sipos Pál és Bolyai Farkas, a matematika kiváló művelői, Kemény Zsigmond, a Kollégium legnagyobb író-költő tanítványa, a magyar irodalomnak egyik klasszikus alakja, ki a Kollégiumban kezdett tüzetesebben ismerkedni számos jelentős műve tárgyával, a Zord idő nagy fejedelmeivel és zsarnokaival, merész álmodéival és fanatikus Rajongók-kal. És ebben a szakaszban tanultak Bethlen Gábor főtanodájában: gróf Bethlen Miklós és báró Kemény Dénes, gróf Mikó Imre, kit "Erdély Széchenyije"-ként említ az utókor, Salamon Ferenc, a török hódoltság ritkáinak felderítője, Szász Károly, a püspök és a világirodalom kiváló alkotásainak ismertetője 124
