Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
és tolmácsolója. Itt készült tanári pályára Zeyk Miklós, a természetbúvár és Herepei Károly, kiváló geológus. Mindenek közül magasan kiemelkedik kora világhírű tudósa, a nagy orientalista Körösi Csorna Sándor. Székely szülők gyermeke, ki alumnus principis-ként kerül a kollégiumba, itt szívja teli magát a kor leghaladóbb tudományos ismereteivel s itt születik meg benne a nagy elhatározás, hogy keleti utazása során felkeresi a magyar őshazát, a magyarság keleti rokonait. Az "angol pénz"-ből kapott évi 15 font ösztöndíjjal 1815-ben a göttingeni egyetemre megy tanulmányait folytami. 1819 novemberében Enyedről vándorlegény módjára indul a nagy útra s öt évi utazás után, 1824 novemberében ereszkedik le a Beslő-Himalája lejtőjéről Szabáthu brit őrállomásra. Ifjúkori álmát nem valósíthatta meg, soha sem jutott el oda, hol népünk bölcsője ringott. Megvalósítása ennél sokkal több: 40.000 címszóból álló, páratlan aszkézissel készített angol-tibeti szótárával, s a hozzájáruló tibeti nyelvtannal, valamint a tibeti buddhizmusról megírt kisebb közleményeivel és négy tanulmányával örökre beírta nevét Kelet-Ázsia kutatóinak sorába. Körösi Csorna Sándor orientaliszükai munkássága a Bethlen Kollégium angolszász kapcsolatainak új szakasza és legkiemelkedőbb példája. A Bethlen Kollégium 1704-1720 közötti pusztulása utáni újjáépítést és az ezt követő felvirágzási időszakot elemezve, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy ebben az időszakban új felekezeti iskolák létesültek, melyek közül rangos iskolákká váltak: Zilahon a református kollégium, Balázsfalván az 1752-ben megalakult görög katolikus tanintézet elemi, gimnáziumi és teológiai oktatással, lehetővé téve jobb tanulói számára, hogy Rómában folytassák tanulmányaikat, valamint az 1793 július 10-i homorodalmási unitárius zsinat által gimnáziumi rangra emelt Székelykeresztúri Unitárius középiskola, Orbán Balázs iskolája, melyet már az első igazgatója, Sándor János főiskolai -főgimnáziumi rangra emelt. (Szabó Gyula: Szállásadóm: Orbán Balázs, Helikon 1990). Mikor Enyed városa és Kollégiuma legszebb virágzási korához ért volna, újabb és talán a legnagyobb csapás zúdult rá: az 1848-1849-es pusztulás, szomorú és gyászos összeomlás. Az enyedi kollégium igen drágán fizette meg azt, hogy a forradalom és szabadságharc alatt az Erdélyben élő nemzetiségek olyan tragikusan szembekerültek egymással. A pusztulás emlékét örök időkre őrzi a kollégium déli szárnyával szemben, a várfalba beépített kis márványtábla, melynek egyszerű felirata: 1849. január 8. azt jelzi, hogy e fal tövében leltek örök nyugodalmat, kik e rettenetes éjszaka és az azt követő három nap véres pusztításának áldozatai lettek. S akik a városból elmenekülve túlélték e szörnyű pusztítást, azok koldusokká lettek. A Bethlen Kollégium épületei s a benne levő javak, a könyvtár, az okiratok, az értékpapírok és gazdag gyűjtemények mind a láng martalékai lettek vagy a rablók dúlták fel. "Amit a szellem évszázadokig építgetett, azt az erőszak mindannyiszor napok alatt semmivé tette. De a romokból mindig új élet sarjadt"- hangzott el 1972. október 24-én Budapesten, a Nagyenyedi Bethlen Kollégium 350. évfordulója alkalmából tartott ünnepi esten Bisztrai Gyula megemlékezésében. 125
