Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)

1992 / 36. szám

Megütődve hallgatta, mint aki nem hisz a fülének. Lawrence már a földön ült és nem érintette, hagyta a lányt, hogy álljon fel. Amaz néhány bizonytalan lépést tett a lóig - a lova már várta, ott legelt kikötetle­nül. Azon csatakos-ronggyátépázott-véresen, ahogy odatámolygott, kengyelbe hágott, nyergébe pattant, hátrasimította sörényét és megrázta magát. Újra friss, erős leszek, újra én; az leszek, aki lenni akarok, én, Atalanta - gondolta Atalanta; és ólomgöbös lovaglóostorával végigvágott a vékonyán. A ló megugrott. Szélvésznél sebesebben, a férfi mellette termett, utánavetette magát és futott vele. Belekapaszkodott a lábába­- Atalanta!...­Hogy lerántsa. És le is rántotta volna, a lábánál fogva: a bokáját mintha satuba fogta volna. De az amazon tudta, mi ilyenkor az amazon kötelessége. Gyorsan kellett, még mielőtt ellágyul. Mégcsak az hiányzik: érzelgősség, engedékenység. Teljes kamyújtással, lovaglóostorával végigvágott üldözője arcán. Sohasem tudta meg, hogy "szívtestvére" aki volt: "Lőrincke", vakmerőségéért a félszemével fizetett, ahol a bőrbe bevarrt ólomgöb a szemét kifolyatta (az ólom való­sággal kiloccsantotta a csamokvizet); soha nem látta többé, vele nem találkozott. * Soha még ilyen erdei vágtát, ilyen lovaglást! - gondolódott Atalantában, ahogy ideg­­rendszerét a veszteség megfacsarta: - hogy könnyeim így végigcsorogjanak és még a nyakamon is érzem a patakzást, így, hogy a könnyek árján (még ez is, ez a hülye szó, ez is) a könnyek árján keresztül hogy ne is lássam a fákat, ennyire a lovamra bízva, soha még...! Évfolyamtársai sem jöttek a nyomára, mi ütött bele - eltűnt. A hittudományi fakul­tás püspöki olajkép-sora a folyosókon többé nem követte szemmel Atalanta elhaladá­sát az oszlopok között, nem látta Atalantát. Elvesztette volna érdeklődését a megújho­dásteológia iránt...?! A pletykazsák hírhordók akik ilyenkor mindeneket tudni véltek, nem késtek a válasszal. Atalanta átiratkozott a reáltudományok fakultására, ahol a felsőbb mennyiségtan pithonisszái már várták. Letette a búfelejtés némasági fogadal­mát és bezárkózott a vektoranalízis, a végtelensorok, a magasabb számelmélet kart­hauzi kolostorába. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom