Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
A nagvenyedi Bethlen Gábor Kollégium Történelmi fejlődése során az 1622-ben Gyulafehérvárt alapított Academicum Collegium volt Erdély legjelesebb tanintézete, két és fél évszázadon át főiskolai jelleggel rendelkezett. 1658 augusztus-szeptemberében török-tatár seregek bosszúhadjáratot indítanak Erdély ellen. Háromszázezer főnyi haddal törtek Erdélyre, száz meg száz falut és várost dúltak és égettek fel, raboltak ki. A főváros, Gyulafehérvár is teljesen elpusztult, a főiskolát könyvtárával, irattárával felégették. A tanárok egy része a megmaradt diákokkal Kolozsvárra menekült, ott nyert menedéket, folytatta meggyötörve is áldásos tevékenységét. A következő években a török több ízben végigpusztítja Erdélyt, de pusztítják immár az osztrák hadak is, mígnem 1661 szeptemberében I. Apafi Mihály kerül a fejedelemség élére, s az ország életében, rövid ideig egy viszonylag nyugodtabb szakasz következik. I. Apafi Mihályt aggasztja az Akadémia sorsa, szeretné ismét fénylő főiskolaként látni. 1662. október 6-án a kocsárdi táborban kelt rendeletével I. Apafi Mihály fejedelem Kolozsvárról Enyedre (Nagyenyed) helyezi át az Academicum Collegiumot, a Bethlen Gábor által adományozott birtokok középpontjába. Az alapító fejedelem gondoskodása folytán, már 1622-ben a Kollégium "perpetuum statútum "-ot, örök időkre szóló határozatot nyer, mely szerint az adományozott kincstári birtokok, az akadémia kincstári javadalmai "se ezután következő fejedelmektől, se egyéb rendeletektől soha el ne vétessenek", hogy a főiskola századokon át betölthesse "Alma Mater" szerepét, testi és szellemi javakkal táplálhassa az ide összesereglő diákságot. Ez adomány jelentett:- több ezer forintot a Kollégium, valamint a kassai, kolozsvári, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, nagybányai, dési scholáknak;- birtokadományt: Hétszőlő a tokaji hegyen, Enyed és környéke az un. miriszlói, felenyedi, muzsinai és hidasi birtokokat, a décsei részvényjószágokat;- Enyednek mindenféle adóját, taksáit, dézsmáját - minden jövedelmét. És mindezt azért, hogy biztosítsa a Kollégium és tanulóifjúsága teljes szabadságát. Megerősíti a Kollégium minden jogát az adományok felett az 1629-ben kelt végrendeletében. Az idők folyamán nagyon sokan követték a fejedelem példáját, nemesek és polgárok újabb adományokkal gazdagították a Kollégium alapítványait. így a már Enyeden működő Bethlen Kollégium a "nemesítő, szabadító" iskola magasztos feladatát vállalhatta, biztosítva a jobbágy ifjak tanulási lehetőségét és ezáltal jobbágyságukból való szabadulásukat. Már 1624-ben a fejedelem megtiltja, hogy ezt bárki megakadályozza, így vált a Bethlen Kollégium "nemesítő és szabadító" iskolává, így alakult ki a diákság körében az "alumnus Princepa" - fejedelem tartja - csoport, mely mindenkor 40- 100 fő között volt, és így válhatott az Alma Máter a XVIII-XIX. században a Habsburg-uralom hosszú idejében a szabadság egyik reménységévé. Abban, hogy a Kollégium ilyen nemes szerepet tölthetett be, különös jelentősége van az itt kialakult diák-közösségnek. Már a megalapításakor Bethlen Gábor Utasítás-ában a humanizmus erkölcsi esz121
