Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
ményei alapján megköveteli: a Kollégiumot szigorú törvények válasszák el a külvilágtól, a diákoknak védelmet biztosítson, és célul tűzi a diákok elé: "példaképként ragyogjanak”. Az utókornak pedig kijelöli: bárki szab törvényt a tanulóifjúságnak, annak végrehajtását maga a "Tanuló Társaság" biztosíthatja csupán. Az alapító fejedelem mindezen intézkedései azt hivatottak biztosítani, hogy "Semmi se zavarja meg a tanítást és a tanulást". 1662-ben Apafi Mihály fejedelem privilégium-levélben megerősíti Bethlen Gábor "utasításait". Ugyanakkor Apafi fejedelem felkérte a Kollégium tanárait - a jövőbelieket is -, hogy járuljanak hozzá új törvényekkel és utasításokkal a fegyelem megszilárdulásához, a diák-közösségek szerepének növeléséhez. így került sor a Vásárhelyi Péter által megfogalmazott 29 törvénycikkely kiadására. Ebben olvashatjuk: "Tanuló társaságunk minden tagja, mindenhol, külső és belsőképpen istenesen és erkölcsösen éljen és viselkedjék" - már az elemi és középfokú osztályoktól kezdődően. A továbbiakban Pápai-Páriz Ferenc, a kollégium volt diákja és nagyhírű tanára, és Herepei Ádám fejlesztették tovább az Apafi-féle privilégiumokat, Vásárhelyi törvényét. Valóságos törvények voltak, betartásukra az iskolai ítélőszék vigyázott, a legidősebb diákok közül választott "observatores" (felügyelők) és "iurati"-k (esküdtek). A diákság "Statuta"-ja megköveteli, hogy esküt tegyenek: "A kollégium elöljárói, gondviselői, professzorai iránt kellő tisztelettel, becsüléssel viseltetem, a kollégium elöljárói, professzorai ellenében semmiféle lázongást, összeesküvést indítani vagy javallani nem fogok". Ilyen körülmények között már az 1704. évi virágvasárnapi nagy pusztulás előtt meghonosodott a kollégiumban a "Bethlen szellem", melynek legfőbb meghatározója a szabadság szeretete. Tartalmát Juhász István (Nagyenyedi diákok 1662-1848, Kriterion kiadó, 1979) így fogalmazza meg:- A közösség szolgálata céljából a tanulás társadalmi felelősségének öntudatosítása úgy, ahogy azt a régi diákok közül Misztótfalusi Kis Miklós bizonyította.- A haladás örökségének átvétele és továbbvitelére való felkészülés úgy, ahogyan azt a természettudományos gondolkodás terén Apáczai Enciklopédiája, Tőke István, Herepei Ádám, Benkő Ferenc és sokan mások professzori munkássága elindította és bizonyította.- A szabadelvűség, a világi szabadgondolkodás, azaz a mindenki számára egyenlő szabadság.tisztelete és parancsa úgy, ahogy azt a Kollégium nyelvészei és historikusai: Pápai-Páriz Ferenc, Bőd Péter, Benkő József és sokan mások munkája és hatása példázta.- A magunk részéről hozzátesszük a Másság tiszteletét, a tolerancia, ahogy a felekezetek és nemzetiségek közti viszony, Timotei Cipariu enyedi tanuló-évei, Simion Bamutiu barátsága az enyedi filozófus tanárokkal igazolta. (Istoria filozőfiei,I.p,157) A Bethlen Kollégium történetének első szakasza 1704. március 16-án, virágvasárnap zárul, mikor is Rabutin osztrák (labanc) generális Tige ezredest megbízza: példás büntetést mérjen Enyedre kémének megcsonkítása miatt. És Tige ezredes teljesítette a parancsot, a templomot és a tornyot felégette, a polgárokat lemészárolta, lakásaikat kifosztotta. A tűz a kollégiumra is átterjedt (bár úgy tudni, hogy Rabutin parancsot adott, hogy a Kollégiumot kíméljék meg a pusztulástól. (Juhász István id.mű.) 122
