Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
- 1581-ben Báthory István fejedelem megalapítja a kolozsvári jezsuita akadémiát, melyet 1599. december 31-én az Erdélyt Havasföldel egyesítő Vitéz Mihály oltalma alá fogad. Az iskolák alapítása szükségessé tette a tankönyvek - iskolai kézikönyvek - nyomtatását. Erre lehetőség van, hiszen Erdélyben a XVI. században hat nyomda is működik: Brassóban, Szebenben,- ez cirill matricákkal és betűkkel is ellátott -, itt indul meg a román nyelvű könyvkiadás 1544-ben, Kolozsváron a Heltai által alapított nyomda, Gyulafehérváron, Nagyváradon és Csiksomlyón Kájoni János tudósszerzetes alapította, Székelyföld nyomdája. Az első magyarnyelvű matematikai kézikönyv Kolozsváron jelenik meg 1591-ben. Ezt követően Baranyai János, a marosvásárhelyi református iskola tanára jogi kézikönyvet nyomtat ki Kolozsváron 1595-ben, majd Sallusttius magyar fordítása mellé Krónikát is szerkeszt az 1592-1598 közti eseményekről.- 1622 nyarán (július 13?) a kolozsvári diétán Bethlen Gábor fejedelem akadémiát alapít Gyulafehérváron; Academicum Collegium. Ugyanazon évben nyomdát létesít az akadémia szolgálatában, mely 1658-ban a tatárbetörés folytán elpusztul. Bethlen Gábor különös gondot fordít az Academicum Collegiumra. Neves külföldi tanárokat hív meg az oktatást szolgálni; Martin Opitz, Alsted, Bisterfeld, Piscator, hogy majd ezek tanítványai közül külföldre küldjön ifjakat magasabb fokú tudományokat elsajátítani, kik onnan visszatérve, szolgálják az akadémiát, hazájukat. Az iskola már nemcsak az egyház szükségleteit szolgálja városon és falun, hanem szélesebb körű művelődési igényeket elégít ki. így kerül a Gyulafehérvár-i akadémiához tanárként APÁCZAI CSERE JÁNOS, ki miután itt befejezi tanulmányait, Hollandiába megy, hogy az utrechti egyetemen ismereteit fejlessze, gyarapítsa. Itt ismerkedik meg Kopernikusz természettudományos rendszerével és kerül kapcsolatba Descartes filozófiájával a világ kettősségéről - anyag és szellem - és racionalizmusával, mely vallja az ész az értelem - a ráció - szabadságát és mindenhatóságát az igazság megismerésében. És itt ismerkedik meg az angol polgári forradalom törekvéseit vallásos mezben tükröző puritanizmussal és presbiterianizmussal, melynek híveként vallja magát. Bizton állíthatjuk, hogy e kapcsolat a carteziánizmussal, az angol polgári forradalom eszméivel, jelenti a Bethlen Gábor alapította Academicum Collegium első jelentős kapcsolatát az angolszász világgal. Utrechtben szerez Apáczai teológia-doktorátust (1651), és itt írja meg Magyar Enciklopédiáját, az első magyar tudománytárt, hogy majd az itthoni tanulóifjúság kezébe adja (1655-ben Utrechtben jelenik meg). 1653- ban tér haza. Gyulafehérvárt csupán az akadémia középfokú tagozatán - gimnáziumán - kap állást. Beköszöntő beszéde: "De studio sapiensis" (A bölcsesség tanulásáról) Összegezése és alkalmazása mindannak, amit Hollandiában tanult 1655-ben Basirius Izsák professzorral való ellentéte miatt II. Rákóczi György fejedelem részéről kegyvesztett lesz ("...Isten engem úgy segéljen, valaki mást tanít, a Marosba vettetem, vagy a toronyból hányatom le.") Kegyvesztetten Kolozsvárra költözik át, hol 1656 szeptemberében megtartja székfoglaló beszédét: "De summa scholarum necesitate" - Az iskolák felette szükséges voltáról. - Pedagógiai elveit fejti ki, benne megnyilvánulnak "minden idők nevelőivel szembeni legfőbb követelmények" (Szigeü József). 120