Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
lyok folytán még jobban meggyengül, míg teljesen elveszti függetlenségét. Ennek folytán Erdély - igaz, hogy a törökökkel szembeni függőségi viszonyban - 1541-ben önálló fejedelemséggé szerveződik János Zsigmond és anyja, Izabella vezetésével. Erdély eddig is, a magyar királyságon belül is bizonyos önállóságot, egyes esetekben éppen kiváltságot élvezett, (vajdaság volt, mostani önálló fejedelemséggé alakulása igen jelentős szerepet, feladatot szabott rá a magyar nép léte fenntartásában, művelődése fejlesztésében. E feladatok teljesítésében erős támasz volt a reformáció, a protestáns hit, és azok voltak Luther Márton, Kálvin János és Zwingli Ulrikh tanai, melyek 1550 körül már egész Erdély területén elterjedtek. A reformációnak az erdélyi magyarság közti elterjedésében különösen HELTAI GÁSPÁR vállalt nagy szerepet. Heltai Luther Márton híve, ki 1542-ben Wittenbergben jár, a "lutheránus Rómában", Honterus megbízásából, s ki onnan visszatérve, követi Honterus példáját és Kolozsváron nyomdát alapít, mely Hoffgreff György nyomdája mellett már 1550-ben működik. Minden bizonnyal Heltai Gáspár jelentős részt vállalt abban, hogy 1545-ben Kolozsvárt protestáns iskola alakuljon, melyből később a Református Kollégium fejlődött ki. Heltai Gáspár tevékenységéhez, a reformációnak Erdélyben való elterjedéséhez nagy mértékben hozzájárult János Zsigmond támogató és szellemileg "liberális" politikája. A gondolkodási szabadság, a János Zsigmond teremtette szabadabb légkör lehetővé tette, hogy az erdélyi reformáció a radikálizálódás teljes útját bejárja, Kálvin tanain keresztül az antitrinitárius tanokig, közel a világi szabadgondolkodásig. Megemlítjük itt, hogy János Zsigmond fejedelem uralkodásának második szakaszában (1556-1571) főtanácsosával, Blandrata Györgyei, áttér az antitrinitárius (unitárius) vallásra és az 1568-as tordai országgyűlésen, először Európában, kimondja a teljes vallásszabadságot és egyenlőséget az összes akkor létező vallásfelekezetek számára. Megerősíti ezt 1571-ben Marosvásárhelyen a János Zsigmond fejedelem jelenlétében tartott országgyűlés, mely törvényerőre emelte a Vallások egyenlőségét, a vallásszabadságot és vallási türelmet hirdetett, először a világon, az akkor tomboló vallási türelmetlenség közepette. János Zsigmond 1571-ben bekövetkezett halála után a Báthoriak kerültek Erdély fejedelmi székére, ők képviselik Erdélyben az ellenreformációt, mely nem lehetett olyan pusztító erejű, mint Magyarországon és Nyugat-Európában, hisz a fejedelmek nem zavarták meg a felekezetek közti békét, tiszteletben tartották a szabad vallásgyakorlatot. Ebben a kedvező légkörben egymás követően szerveződnek az iskolák Erdély területén:- 1545-ben a már említett protestáns iskola Kolozsvárott,- 1547-ben a nagybányai protestáns iskola, melyből később a "Schola Rivulina" - patak melletti iskola - alakul; 1557 február 17-én a gyulafehérvári országgyűlés iskolát létesít a szerzetesektől elvett váradi, kolozsvári és marosvásárhelyi kolostorokban; 1559-ben Brassóban létesül román tannyelvű iskola, a Scheii Brasovului, s jelenti a román nyelvű oktatás bevezetését;- 1560-ban János Zsigmond felsőfokú iskolát akar létesíteni Gyulafehérváron, ennek vezetésére meghívja Petrus Ramus francia tudóst; 119
