Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
létrejöttével a XIV. századtól már ezek mellett is alakultak iskolák. A század elején már falusi iskolákról is maradtak fenn adataink; 1332-ben a kolozsi apátsághoz tartozó Magyar-Zsuk faluból ismerünk elemi fokú iskolát. A XV. században több faluban említenek iskolákat, illetve az ezekben tanító iskolamestereket. Az apátsági és káptalani iskolák feladata a városi és falusi papság képzése volt. Ezen iskolákból, ha nem is sokan - 1520-ig mindössze 2060-an jutottak egyetemre Erdélyből, a XII. században főleg Párizsba, a XIII. századtól a bolognai és páduai egyetemekre, majd a XIV. század közepétől már a prágai, krakkói és bécsi egyetemre is eljutottak nemesi ifjak, városi polgárok fiai, néha falusiak gyermekei is. A reformáció és ellenreformáció hatása "az iskolák felette szükséges voltáról" A XV. és XVI. század nagy szellemi forradalmai, a humanizmus és a reformáció különös termékenyítő hatással voltak Erdélyre is, ennek művelődési életére általában, iskoláira pedig különösen. A humanizmus magyarországi központja Buda vára, Mátyás király (1458-1490) udvara, hatása azonban eljutott Erdélybe is, felélénkítve a költészetet, a művészeteket, hangsúlyozva az oktatás, az iskolák fontosságát a társadalom életében. A reformáció, mely Luther Márton 1517 évi felléptével vette kezdetét, hamar meghódította Erdélyt, hol ekkor már a XIII. században - a nagy tatár-mongol pusztítás után - betelepedett szászok kifejlesztették a maguk jelentős településeiket, városokat és falvakat, megépítették - többségükben - várakat és erődítményeiket, hozzájárultak a lakosság számbeli gyarapodásához és nagy mértékben fellendítették Erdély gazdaságát főleg a mesterségek fejlesztése, de a mezőgazdaság, és különösen a kereskedelem terén is. Luther tanait hamar felkarolták a szászok. Ebben különös érdeme volt JOHANNES HONTERUS-nak, ki 1533-ban tért haza Bázelből Brassóba, magával hozva a lutheri tanokat és különösen jelentős tevékenységet fejtve ki népe és városa felemelkedése érdekében. 1534-ben lutheránus gimnáziumot alapított a városban a polgárság szellemi felemelkedésére s tettével megnyerte a szászokat a lutheri reformnak. S hogy tovább terjessze e tanokat, 1538-ban nyomdát alapít Brassóban, melyben 1549-ig 37 könyvet nyomtatott ki latin, görög és német szerzőktől, de közöl eredeti munkákat is: "Compendium juris civilis in usum civitatum ac sedium Saxonicarum in Transilvania collectum" (1544), valamint "Libellus Reformationis Coronensis" (1545). Iskolája és nyomdája, mely 1580-ig az Ó neve alatt működik, Brassót az erdélyi szászok szellemi és kulturális központjává tette, bár a szász székek közigazgatási székhelye Szebenben volt mindvégig. A XVI. században vagyunk, túl már a végzetes mohácsi vészen, mely lezárja a magyarság - és ezen belül Erdély - honvédelmének dicsőséges korszakát, véget vet az önálló magyar királyságnak, az országot három részre osztja török uralom, illetve török hódoltság alatt. Az 1526-os mohácsi vész után Magyarország a belső trónviszá118
