Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
PAÁL JENŐ Erdélyi iskolák A Bethlen Kollégium Erdély Európában van! Európa közepén, egyenlő távolságra a nyugati óceánpartoktól és a keleti részét Északról Dél felé határoló Ural hegységtől. Nyugat és Kelet között - középen, századokon át élvezte Nyugat áldásait és szenvedte Kelet pusztításait. Mindenkor Nyugat felé volt nyitott, s a nyugati kultúra és civilizáció utolsó nagy bástyája, századokon át éppen védőbástyája volt Kelet felé. Ezt bizonyítja Európa egész középkori története, de sokban az újkori is. A régmúlt időkben mélyen behatolt ide is a nyugat-római civilizáció. Emlékeit őrzi több száz múzeumunk, utak és városok, szobrok és érmek, kőbe vésett arcképek és helységnevek, folyók nevei. Őrzi Erdély a középkori nyugati kereszténység elteijedésének Kelet felé méltóságos emlékeit régi templomainak épületeiben, a korai román stílustól a kései gótikáig, azok külső és belső omamentációiban, melyek ma is nagyobb városaink igazi büszkeségei, s melyek előtt áhítattal álltak meg mindenkor és állnak meg ma is külföldi és belföldi művészet-kedvelők. De őrzik a nyugati kereszténység emlékeit kis falusi kápolnái - templomai romjaiban, vagy éppen álló és a hívek által áhítattal, szeretettel övezett kegyhelyeiben. És őrzi az emberek mindennapi imájában, ünnepeinek kegyeletteljes szertartásaiban, a vidékenként különböző vallási és népi szokásaiban, amiket nemzedékről nemzedékre adnak át kegyelettel az emberek, s melyek ma is Erdély különleges és gazdag színfoltját jelentik, méltó módon gazdagítva Istentől bőséggel megáldott természeti kincseit, szépségét. A középkor elejétől Erdély a magyar királyság része. A IX. század végén megvalósult magyar honfoglalás viszonylag hamar és könnyen átterjedt a Duna-Tisza vidékéről Erdélyre. Itt is megvalósult az államalapítás a magyar királyság keretében és a XI. századtól ide is behatolt a nyugati kereszténység. A XIII. században jelen vannak a különböző katolikus rendek Erdélyben is. A század első feléből ismeretes a kolozsmonostori Bencés-apátság, mint az Erdélyben megszervezett katolikus egyház központja, és ismerjük a Gyulafehérvári Bencés-káptalant. Ugyancsak a XIII. század első felében tevékenykednek itt a dominikánusok azzal a különleges megbízatással, hogy a kunokat megtérítsék, megnyerjék a kereszténységnek. A XIV. században a Ferencesek váltak népszerűvé Erdélyben, különösen anyanyelvű prédikációikkal. Tőlük maradt ránk (feltehetőleg 1310 körűiről) jelentős nyelvemlékünk a "Gyulafehérvári glosszák" illetve sorok. Az apátság és káptalanok mellett alakultak az első iskolák; a városi plébániák 117
