Szivárvány, 1990 (10. évfolyam, 31. szám)

1990-06-01 / 31. szám

Nagyságos Afzfzonyom!

+ Jzon Fiút■ tifztelet melyei Terméfzit néhai édes Atyám ditsöült hamvaihoz vifeltetni kötelez, öfztónöz arra : hogy annak emlékezete akkor-is eleven képben tünödgyik előttem midőn halandó Tejle porrá változót egyfelől: másfelől Hazámhoz vonfxo Szeretctcmnek ereje ferkenget arra, hogy oly Polgárának emlékezetét el-fenyvedni ne engedgyem, a kibe mint Dijzének gyarapítóját, mint jgyeinek Védelmezőjét érte vált- Ezen kettős hathatos öfztön vitt tehát array hogy ezen Munkáját melyet ditséretejfen vifelt Hitataijának nemes foglalatossági között írt a’ Magyar Világ eleibe terjefzfzem. — Midőn pedig ilyetén el-határoxott Lépéfemet meg-téfzem, ez Könyvben foglalt Tárgyhoz ftépeft illőnek tartottam oly Afzfzonyi Méltóságot Nemzetem keblébül válafztani kihez intézett Ajánláfommal mint Difzét, mint Fontosságát neveljem. Mind kettőt Nagyságodban találom-fel; kibe az Ifteni fzelid Kérefzténységnek , igaz Érdemnek , kegyes erköltsnek oly J'zámos, oly jeles Példáit tij'zteli egéfz Hazánk, hogy azoknak meg-tekin téfinél méltán Hálákot adhatunk a’ Magyarok Nagy Ißenének.