Szivárvány, 1987 (8. évfolyam, 21-22. szám)

1987-02-01 / 21. szám

És ismét az aláírás: RÖGZÍTÉS.

És akkor megszólalt a telefon. Mi tagadás nem mertem felvenni. A berregés ezt berregte szét a lakásomba, ritmikusan: rögzítés... Rögzítés... Rögzítés... Én pedig elkezdtem azon elmélkedni, miféle más célra tudnám felhasználni ezt a megszokott fekete lakástartozékot a maga hosszú zsinórjával. Megfelelő feladatot csak a kötélnél is erősebbnek látszó fekete zsinórja számára találtam.

Egy fix pontom tehát már volt.

VIRÁG H MÁRIA

Mint fát a szél

Mint mikor lombos fát a könnyű szél általjár és megpróbál minden levelét, ágait halkan megringatja, olv óvatosan rázta meg lelkem az Isten. A Titkok Titka.

Az Élő Isten, Jahve, Jahve, minden ember Istene szólt nékem.

Egy rövid pillanatra megérintett a Titkok Titka és megcsókolt gyöngéden, mint fát a szél.-32-