Szivárvány, 1987 (8. évfolyam, 21-22. szám)

1987-02-01 / 21. szám

Az elemi erővel rátörő emberi kapcsolatok elől azonban nem tudott menekülni, védelmi mechanizmusa fokozatosan omlik össze, hamarosan rádöbben, hogy azok az elhárítási mechanizmusok, amivel saját társadalmában integritását meg tudja őrizni, itt, Slakában nem eléggé hatékonyak, kiszolgáltatódik; nem ura a sorsának. A bájosan fifikás írónő, Katya Princip például úgy csábija el, hogy Petworth eleinte észre sem veszi miről van szó. Idegen neki ez az egyszerre esetlen és dörzsölt romantikusan idealista és számítóan anyagias világ, s nem veszi észre, hogy fel- és kihasználják, slakai barátai csak azért nyüzsögnek körülötte, csak azért ajnározzák és zavarják össze, hogy egy kéziratot külföldre juttassanak vele. A kézirat politikailag fontos, s ezért számítanak a kombinátorok az. angol nyelvész gáláns lovagiasságára — ugyanakkor üzleti vállalkozás is, mert ebből, illetve a kéziratért remélt kemény valuta honoráriumból akar a bűbájoskodó írónő öröklakást venni.

A kézirat sorsa szimbolikus. Slakában megkülönböztetett figyelem tárgya, emberek sorsát, események menetét irányítja, Nyugat-Európában egy halom papírrá zsugorodik a furcsa nyelven írt szöveg, s vajmi keveset ér. A frankfurti repülőtéren átszállás közben véletlenül lenn felejtik a kéziratot tartalmazó táskát, s mikor gazdája nem kerül elő, hiszen Petworth továbbutazott Londonba, a nyugatnémet biztonsági szervek óvatosan elszállítják és felrobbantják. Az itteni árfolyamon a kézirat nem tartalmaz robbanó töltetet, „forradalmi gondolatokat”, de a táska tartalmazhatja egy terrorista bombáját. S ha tévedtek a biztonsági szervek? Az sem baj, a biztosítótársaság majd megfizeti a kárt. Mikor mindezt megtudja Petworth már a londoni repülőtéren, a kérdésre, hogy képviselt-e az aktatáska valami különleges értéket, a kedvesen mosolygó légikisasszonynak csak annyit válaszol: „azt hiszem, nem”.

Malcolm Bradbury ezzel összegezi a két társadalmi rendszer érték rendje közötti „árfolyam" megállapításának lehetetlenségét, hiszen a kézirat vélt politikai jelentőségét és a köréje épülő vágyakat, reményeket hogyan magyarázhatná meg Petworth a légikisasszonynak, aki értéken nyilván feleségének vett ékszert, vagy egy legújabb típusú fényképezőgépet ért. És értéktárgy valójában nem volt az aktatáskában. A főhős visszaérkezett a saját megszokott értékrendjébe, a fogyasztói társadalomba. s az egész valószínűtlen slakai tartózkodás marginális helyre szorul tudatában.

Malcolm Bradbury legnagyobb írói teljesítménye ebben a regényben a slakai nyelv megalkotása, illetve amit ebből angol árfolyamon kapunk. Gazdag nyelv, tele elvonatkoztatott mozzanatokkal, intellektuális absztrakciókkal; népi mondásokkal színezik a beszélők, de nem vetik meg az urbánus színezetű szójátékokat sem. Legfőbb erénye ennek az angolul devalvált slakai nyelvnek, hogy az. olvasó mindig érzi. hogy akik beszélik, komikusak és furcsák ugyan, de ugyanúgy emberi lények, mint az alkotójuk, aki tudja, hogy a szatírának csak egyetlen megbízható aranyfedezete létezik az emberség.

Czigánv Lóránt- 153 -