Szivárvány, 1985 (6. évfolyam, 17. szám)
1985-09-01 / 17. szám
IL A MODERN KOR NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁNAK K KIÉLEZŐDÉSE Mint láttuk, az egyház és az állam viszonya, valamint a püspöki irányítás hangsúlyozása már olyan, a múltban gyökerező állapotokat tükröznek, amelyeket a marxisták csak átvettek és a maguk hasznára új tartalommal töltöttek meg. A tartalom új, az állapot nem. Van néhány olyan világjelenség, amelyek a hagyományos egyházi életet gyengítik. Ezek a jelenségek nemcsak a marxista országokban találhatók, de ott tudatosabban felhasználják ezeket az egyházak gyengítésére. Lássunk két ilyen problémát. 1. Az elvilágiasodás (szekularizáció) hatása az egyházakra Egy több évszázados folyamat felgyorsulását és talán csúcspontját figyelhetjük meg az elvilágiasodás mai állapotában. Ez világ jelenség. Keleten és Nyugaton egyaránt csökken az egyházak hatalma, befolyása, vonzásköre. Világszerte csökken a templomlátogatók száma, csökken a vallásos szellemben nevelt ifjúság száma. Sőt, még az egyházi életben résztvevők között is bizonyos eltávolodás figyelhető meg, az egyházakban használt ,,kegyes” nyelvhasználattól, a Biblia tradicionális értelmezésétől, a hagyományos erkölcsi értékektől, a felekezeti igazságok hangsúlyozásától, hogy csak néhány témakört említsek. Megváltozott a modern ember életmódja: más a munkához való viszonya, más az időbeosztása, más az emberek közötti érintkezések módja. így nyugodtan feltételezhetjük, hogy a magyar egyházi élet számottevő csökkenést mutatna akkor is, ha nem marxista államforma lenne a keret. Az emberek ma már nem születnek „bele” egy vallásba, amelyben felnevelkednek és halálukig megmaradnak. Ma már nincs kötelező hittan, kötelező hétköznap reggeli és vasárnapi istentisztelet, vagy mise. így százezrek, sőt milliók elesnek a múltban szokásos és részben rájuk kényszerített egyházi befolyástól. Ez önmagában nem is baj, sőt evangéliumibb, a teljes vallásszabadság szellemének megfelelőbb így, de persze csak akkor, ha az emberek nincsenek lelki kényszer alatt az egyházzal szemben sem. Ez az a pont, ahol a marxista vallásszabadság megbukik. Mert nem elég megszabadulni az egyházak által alkalmazható nyilvánvaló, vagy rejtett kényszerektől, — ez a felszabadulás Nyugaton nagyrészt már megvalósult. Az igazi vallásszabadság, az egyházakkal szemben sem engedhet nyilvánvaló, vagy rejtett kényszereszközöket. Ahol az atheizmus az államvallás, ott a többi vallások védelemre szorulnak. így csak részben írhatjuk a világszerte megnyilvánuló elvilágiasodás számlájára a magyar egyházak radikális létszám-csökkenését. A Székelyföld kivételével szinte mindenütt üresek a templomok, ha a lakosság létszámarányához viszonyítjuk a templombajárást. Ma a magyar lakosságnak jóval több mint fele, vagy egyáltalán nem, vagy csak a legritkábban jár templomba, és így a legminimálisabb hitbeli ismeretekkel és élményekkel sem rendelkezik. Ez az egyházaktól való eltávolodási folyamat már évtizedek óta tart, így az 50 éven aluli nemzedéket nagyrészt- 100-
