Szivárvány, 1985 (6. évfolyam, 17. szám)

1985-09-01 / 17. szám

érintette. Egész nemzedékek nőttek fel egyházi hatás nélkül. Ma már nemcsak elsősorban az ifjúság vallástalan, hanem sok esetben a szülők, sőt a nagyszülők is.

Az itt elmondottak eléggé nyilvánvalóak, mégis ritkán esik szó róluk. Az egyházak strucc politikus módjára, ma is a régi statisztika számaiban gondolkoznak. Szinte minden lelkész a hívek számát az egész település számarányában fejezte ki. Szinte minden egyházközség ezrekben jelöli meg hívei számát, holott a templomlátogatók esetleg százat sem tesznek ki, még a nagy ünnepeken is jó ha vannak két-, vagy háromszázan. A Magyarországi Református Egyház még mindig két, vagy két és fél millió reformátusban gondolkozik, a valóságban talán negyed millió sincs. Ma Magyarországon a legnagyobb vallás a sehova nem tartozás, a közömbösség. A közel 11 millió magyarországi magyarból jó, ha 20% él valamilyen egyházi életet; a lakosság 80%-a senki földje, külmissziós terület.

Az egyházak egy szükségszerű és fájdalmas felébredés előtt állnak. Az egyházközségek, egyházmegyék, kerületek határai, az egész egyházszervezési gondolkozás, a régi számadatokat és kereteket tükrözi. Szentlélek-adta bátorság és önismeret kell majd ahhoz, hogy a Magyarországi Református Egyház hivatalosan is elfogadja, hogy milliók helyet jó, ha 2-300 ezer lélekben gondolkozhat.

2. A faluról a városra tevődött át a fősúly

Az elvilágiasodás egyik világjelensége a falusi életforma megszűnése és a városi életmód és gondolkozás előretörése. Ez a folyamat sem írható kizárólag a marxizmus számlájára. Ma Magyarországon a nép valószínűleg özönlene a városokba akkor is, ha más politikai és gazdasági rendszerben élne az ország. A kérdés megint csak az, hogy a marxista rendszer befolyásolta-e az egyház alkalmazkodóképességét ehhez a helyzethez?

Talán a falu szenvedte el a legerősebb megfélemlítést a marxista országokban. Az erőszakos kolhozosítás, a kulákok elleni hajsza rémképemlékei, még ma is élnek. Falura jut el leglassabban az enyhülés, vagy a változás szele. A félre állított sztálinisták a falvakban még sokáig megbújhatnak hatalmi pozícióban. A falu kicsi település, mindenki szemelőtt van, így a megfélemlítés itt a leghatásosabb. Ennek a megfélemlítésnek épp az a vékony rétegű falusi értelmiség volt az első áldozata, akik az egyházakat védhették volna. így nem csoda, hogy ma falun a legnyilvánvalóbb az egyházaktól való eltávolodás.

Ez az eltávolodás nemcsak számbelileg, de lélektanilag is megviseli az egyházat. A Magyarországi Református Egyház alapjában véve falusi mentalitású egyház volt, nagyrészt még ma is az. A maga jól fenntartott kis birtokainak és a falu közösségének perspektívájában gondolkozott. Változást csak lassan tűrt el, ha a portáján rend volt, elégedett volt.

A régi lelkészutánpótlás is nagyrészt faluról történt. A teológiák a falusi fiatalokat elsősorban falusi lelkészeknek képezték ki.- 101 -