Szivárvány, 1983 (4. évfolyam, 11. szám)
1983-09-01 / 11. szám
újabb számot, Hansnak még egy számot sem sikerült letakarni az automatán. A tombolát egy kövér, sokgyermekes mama nyerte. A díjat, a négy üveg spumantit a gyerekei cipelték diadalittasan utána. — Szerencse a játékban... — évődött Gina. — Igen — hagyra rá Hans és igyekezett érdeklődő arcot vágni. Az emelvényre most három autópumpát helyeztek. A pumpák csövére fel nem fújt luftballonokat húztak, ezekre, még hozzá úgy, hogy a markukban szorongatták a felcicomázott csővégeket, a nyaraló három legagilisebb arszlánja ügyelt. Hans már ismerte a mutatványt, szerette volna, ha Gina nem vesz részt a vetélkedőben, közkívánatra az első pumpához mégis Gina telepedett. A startra Gina és a másik két versenyzőnő nagy lelkesedéssel fel-leugráltak a pumpán, miközben fenekükkel nyomkodták a készüléket. Az nyert, akinek a luftballonja először szétpukkadt. Hans ordinárénak tartotta a mutatványt, és ugyanakkor az is bosszantotta, hogy nem Gina győzött. — Rossz a pumpa — legyintett Gina — az ágyban jobb vagyok. Kár, hogy éppen az én pumpám kracholt be. Látta, hogy ugrált a csontos fenekével az a banya? — Láttam... tánc nem lesz? — Tánc is lesz, de azt nem várjuk meg. Elszökünk innen. — Hová? — kérdezte Hans. — Nem mindegy? — Teljesen mindegy. — Idefigyeljen — Gina suttogóra fogta a hangját, ez szokatlan volt, máskor úgy beszélt, hogy az egész terem hallotta — felmegy a szobájába és összepakol. — Én? — Igen, maga. Vagy nem akar velem jönni? — De... csak... — Mindent pakoljon össze. Én majd bejelentem, hogy valami hirtelen közbejött és elutazott, meghalt a nénikéje vagy a bácsikája... — Se nénikém, se bácsikám... — Annál jobb, a rokonok néha kiállhatatlanok. — Még a számlát se fizettem ki. — Azt én utólag elrendezem. — És a férje? — Egy hétig a nagyanyámnál lehetünk. Van egy kedves tengerparti tuszkulánuma, nem messze innen. Csak az a baj, hogy ott nincs posta... — Az miért baj? — Nem válthatja be a csekkjét, és magának biztosan csekkben van a pénze. — Van elég készpénzem. — Hát akkor minden oké, vagy mégis ittmarad?-32-
