Szivárvány, 1982 (3. évfolyam, 8. szám)

1982-09-01 / 8. szám

tár akkori igazgatójának véleménye azonban az volt, hogy a közönséget szolgálják s így a könyveknek szükségük van a táblák védelmére. Csak azokat a könyveket kötöttem be, amelyekről a régi táblák már teljesen hiányoztak, a többiek számára jól záródó dobozokat készítettem. Nagy gyönyörűség volt a csodálatosan szép régi könyveken dolgozni, de nagy felelősség is. Igyekeztem tudásom legjavát produkálni s minden alkalommal, amikor egy csoport könyvet leszállítottam, jóleső dicséretekben volt részem. Amikor pedig másfél év után elhagytam a könyvtárat, kötéseimet kiállításon mutatták be. — Mégis úgy érzem, hogy a csodálatos álláshoz túl korán jutottam. Messziről jöttem Chicagóba, a különbségek régi és új világom között nagyok és mélyrehatóak voltak. Ma sok mindent másként csinálnék.

Könyvtári fizetésemből meg tudtam takarítani annyit, hogy használt, de nagyon jó gépeket tudtam venni új műhelyem felszerelésére. Közben meghívást kaptam a John Crerar Library könyvkötészetébe s itt dolgoztam félidőben addig az ideig, amíg saját műhelyem odáig fejlődött, hogy minden időmre igényt tartott.

Az itteni műhely öröme volt, hogy újra együtt dolgozhattam Albert fivéremmel, azaz szükség esetén a legtökéletesebb klisérajzokat kaptam tőle, amelyekhez foghatóakat tíz évi egymástól távol élésünk alatt keservesen nélkülöztem.

Amikor a korral járó fáradékonyság ideje elérkezett, itt nem voltam olyan szerencsés, mint odahaza. Nem tudtam utódot nevelni magamnak, bár megpróbáltam. Végül egy közös barátunk hívta fel figyelmemet Mr. William Anthonyra, akit egy itteni nagyüzem tulajdonosa hozatott ki Londonból. A közös barát szerint ma nincs jobb szakember Északamerikában Mr. Anthonynál, aki nem érzi jól magát állásában. Bili valóban otthagyta a nagyüzemet azért, hogy betársuljon kis műhelyembe. Már több éve dolgozunk együtt közös megelégedésre. Bili angol módszer szerint tanult, én német szerint. Megegyeztünk, hogy Bili teljesen átveszi a műhelyt, én az irodát. Hosszú éveken át dolgoztam, szívesen átengedtem a műhelymunkát, s boldog vagyok, hogy mégis részese lehetek a műhelynek, amely éppen úgy állandóan telve van szép és érdekes munkákkal, mint valamikor a budapesti műhely volt virágkorában.

Kner Albert szignettjei