Szivárvány, 1982 (3. évfolyam, 8. szám)
1982-09-01 / 8. szám
Akkor tehát iuventus babylonica üdvözlet a győzőnek végülis a szonett feszes istrángjaival üdvözlet a győzőnek végülis a madrigál alkonyi mandolinjain üdvözlet a győzőnek végülis a tercinák florenci ravennáival Egyetlen életünk minden pillanatában és in hóra mortis nostrae gránát rózsatűz s a küszöb kihűlt lábnyomaiban a föld csikorgó tengelye a föld csikorgó tengelye a fürge árja lovasok Szeptember végén Vajon kibírom-e halálomig a cenzúra civilizált hiányát vagy elhallgatnak a szirének és békén hagynak a fúriák: egy szép napon nem írok többé magyar verseket? Meghalni többféleképpen lehet Én attól félek legjobban ó száműzött királylány haemofília attól hogy hazaérek valahol okos férfi kemény kiegyensúlyozott és őszi virágok között magához elnézőbb: „It's wonderful!" Pedig nemrég kardomért könyörögtem és azért hogy állva szeretnék meghalni-26-
