Szittyakürt, 2008 (47. évfolyam, 1-6. szám)
2008-03-01 / 2. szám
2008. február «lîîVAKVftî 3- oldal David Duke: JANA SHEARER: EGY FEHÉR LÁNY BEMOCSKOLÁSA ÉS HALÁLA Hogyan másolja az élet a filmet? A texasi Tyler-ben egy csinos, fiatal fehér nő, a 21 éves Jana Shearer, megismerkedett és járni kezdett egy Christopher McCuin nevű fekete férfival. Nem aggasztotta az a tény, hogy visszaeső bűnöző, vagy hogy fekete, mivel egész életében a média azt tanította neki, hogy feketékkel járni igen kívánatos dolog, sőt, még divatos is. így a legtöbb mai fehér lányhoz hasonlóan ő is át volt itatva azzal a gondolattal, hogy a fekete férfiak szociális és szexuális törekvéseinek visszautasítása egyenértékű a legnagyobb bűnnel, vagyis a rasszizmussal. Engedett tehát a legkülönbözőbb médiumok együttes hatásának és most halott. Megfosztva természetes védekező ösztöneitől az ártatlan lány könnyű préda volt az alvilági életben jártas McCuinnak. Végül Jana az életével, sőt, tulajdon húsával fizetett a média által gerjesztett naiv életszemléletéért. Jana Shearer Idézet az Associated Press hírügynökségtől: „TYLER, Texas (AP) 2008. január 9. - Egy férfi meggyilkolta barátnőjét, kicsontozta, és testének néhány darabját megfőzte, majd felhívta a rendőrséget, és elmondta nekik, hogy mit tett - jelentették a hatóságok vasárnap. Christopher Lee McCuin, 25 éves, szombaton felhívta a 911-et, és közölte az ügyeletessel, hogy megölte a 21 éves Jana Shearert, és az anyja lakásán megfőzte a meggyilkolt lány testrészeit, közölte Smith Megye seriffje, J. B. Smith. Amikor a hatóságok megérkeztek a lakásba, megtalálták Shearer megcsonkított testét, egy fület, amely a tűzhelyen főtt egy fazék vízben, valamint a konyhaasztalon, egy tányéron emberi húst találtak, amelyből egy villa állt ki.” Mielőtt a hollywoodi filmek és tv-műsorok hosszú kampánya divatossá tette volna Christopher Lee McCuin a faji keveredést, a szemérmes és tisztességes fiatal déli lányok Texasban fontolóra sem vették volna, hogy viszonyt kezdjenek egy fekete férfival, főleg nem egy büntetett előéletűvel. Akkoriban az embernek a hagyományok iránt érzett szeretete és hűsége - miként mondják - az anyatejjel öröklődött nemzedékről nemzedékre. Szinte minden fehér ember felismerte, hogy a különböző fajok között valódi különbségek vannak, és ezeknek a különbségeknek a létezése a dolgok természetes rendje. Ha még mindig ez az erkölcsiség uralkodnék, Jana életben volna, mint ahogyan ezer és ezer olyan fehér nő élne az Egyesült Államokban, ill. világszerte, akiket a feketék erőszakoltak és gyilkoltak meg. Ehelyett az utóbbi néhány év során azt láthattuk, hogy fiatal fehér nők százezrei lettek verés, erőszak, kábítószer-függőségbe kényszerítés, fertőzés vagy gyilkosság áldozatai - a fekete férfiaknak köszönhetően. Igen, már látom is magam előtt az összes egyenlőségelvű ember válaszát, aki ezt olvassa, hiszen a média már előre megszabta válaszukat. Azok az élő agyhalottak, akik soraimat olvassák, mantraszerűen kántálják, „minden fajon belül vannak jók és roszszak,” és „sok fehér férfi is bántalmazott már fehér nőket.” Kétségtelen, hogy mindkét állítás igaz. Minden fajban vannak jó és rossz emberek, és fehér férfiak is követtek már el bűncselekményeket nők ellen. Ám ezek a mantrák nem változtatják meg a faji csoportok közötti bűnözésbeli eltérések tényét. Az FBI bűnözési adatai azt mutatják, hogy a feketék legalább tízszer erőszakosabbak, mint a fehérek, és valószínűleg sokkal inkább erőszakolnak, vernek vagy gyilkolnak meg nőket, mint a fehérek. A világ összes országában, ahol a bűnügyi adatokat faji csoportosításban is nyilvántartják, a feketék bűnözési mutatói sokkal nagyobbak, mint a fehérekéi. Ezen kívül a feketék maguk is sokkal nagyobb mértékben használják a kemény drogokat, mint a fehérek, így inkább ösztönzik vagy kényszerítik arra a fiatal, befolyásolható nőket, hogy ők is kerüljenek kapcsolatba az életüket elpusztító drogokkal. A feketék sokkal nagyobb valószínűséggel fertőzöttek AIDS-el, tripperrel, szifiliszszel és a szexuális úton terjedő egyéb betegségekkel, mint a fehérek. Nem arról beszélek, hogy a feketék 50%-kal nagyobb valószínűséggel erőszakosabbak vagy betegséghordozók, bár már ez is elég ok lenne a fajok közötti keveredés elutasítására. Az olyan adatok, mint pl. az „50%-kal nagyobbnak” talált mutatók, hasonlóak azokhoz a százalékos mutatókhoz, amelyeket a rákos daganatoknak vagy a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek a dohányzás hatására történő kialakulásával kapcsolatban említenek. A feketék viszont 1000%-kal (10-szer) nagyobb valószínűséggel válnak bűnöző ragadozókká, mint a fehérek. Egy fehér tinédzser lány a feketék társaságában átlagosan 10-szer nagyobb eséllyel válik verés, ill. gyilkosság áldozatává, vagy fertőződik meg AIDS-el vagy más szexuális úton terjedő betegséggel, mint fehérek társaságában. A szexuális betegségekkel kapcsolatos veszély a fehér férfiak és nők alkotta párosokhoz viszonyítva meghökkentően nagyobb a fekete férfiak és fehér nők alkotta párosok esetében. így pl. ez a különbség 18-szor nagyobb arányú az AIDS, 31-szer nagyobb arányú a szifilisz és 44-szer nagyobb arányú a tripper esetében. Ez az egyes párokra vetítve 1800%-kal, 3100%-kal és 4400%-kal nagyobb veszély egész egyszerűen megdöbbentő! Ennek ellenére ne várja senki, hogy az egészségügy kormányzat vezetője tv-reklámokkal figyelmeztetni fogja a fiatal fehéreket a fajok közötti randevúzás és szex veszélyeire. A kormányzat és a média sokkal jobban aggódik amiatt, hogy rasszistának látszhat, semhogy megelőzze százezernyi élet elvesztését vagy elrontását! A fajok közötti randevúzás egészében véve megemeli a szexuális úton terjedő betegségek arányát a közösségben? A fajok közötti randevúzás minden bizonnyal megemeli az AIDS, a szifilisz, a herpesz, a tripper és szinte minden szexuális úton terjedő betegség arányát. A CDC (Betegségmegelőző Központ) HIV-felügyeleti vizsgálatot folytat az 1980-as évek óta mind a mai napig. Amikor 2000-ben először bukkantam rá a CDC adataira, a fekete heteroszexuális férfiak 14-szer nagyobb valószínűséggel voltak HIV-pozitívak, mint a fehér heteroszexuális férfiak. Azóta a fajok közötti különbség a jelek szerint e téren is megnőtt, 2004-ben a feketék és fehérek HIV-fertőzési arányának mértéke a heteroszexuális férfiak esetében kb. 18,6-ra, a nők esetében 18,3-ra növekedett. Ennek jelentőségét annak fényében is figyelembe kell venni, hogy az USA-ban a nem-spanyol lakosságon belül a fehéreknek a feketékhez viszonyított aránya a 17-44 éves korcsoportban, 5,639 volt mind a nők, mind a férfiak esetében. Mellékesen, ugyanez az arány 2001-ben 5,791, 2002-ben 5,744, 2003-ban pedig 5,691 volt. Ráadásul, a feketék 31,1-szer nagyobb valószínűséggel fertőzöttek szifilisszel, és 44-szer nagyobb valószínűséggel fertőzöttek tripperrel, mint a fehérek. (Forrás: „Szexuálisan Terjedő Betegségek Felügyelete 1997”; készítette az USA Egészségügyi és Népellátási Minisztérium Betegségkezelő és Megelőző Központjának SZTB Megelőző Osztálya; kiadva 1998 szeptemberében.) A közelmúltban a San Francisco-i Állatkertben néhány embert szétmarcangolt egy tigris. Én most is biztos vagyok benne, hogy sok tigris nem jelent fenyegetést az emberekre, sok közülük hozzászokott, hogy emberek etetik és gondoskodnak róluk, és sokakban nincs ösztön arra, hogy emberi húst egyen vagy embereket támadjon meg. Bárki őszintén kijelentheti, hogy mind a tigrisek, mind az emberek között vannak jók és rosszak. Nyilvánvalóan vannak tigrisek, amelyek nem ártanának az embereknek, és számos olyan ember van, akik bántanak embereket. Mégis, azt gondolom, a legtöbb ember nem hagyná, hogy gyermeke egy egész délutánt egy tigrissel egy szobában töltsön. Vannak egyes tigrisek, amelyek nem jelentenek veszélyt egy emberre, azonban nyilvánvalóan nagyobb veszély fenyegeti a gyereket egy átlagos tigris, mint egy átlagos ember részéről. Ha valaki megpróbálná ketrecbe zárni az Ön gyerekét egy tigrissel, mondván, hogy az emberek sokkal több embernek ártottak már, mint a tigrisek, az illetőről nyilván azt gondolná, hogy elmebeteg és veszélyes. Ha Ön megpróbálná egy ketrecbe zárni a gyerekét egy tigrissel az állatkertben, valószínűleg emberölési kísérlettel vádolnák. Akár hajlandóak ezt elismerni az egyenlőségelvű emberek, akár nem, a feketék és a fehérek között drámai csoportkülönbségek vannak az erőszak, a kábítószer-használat és a betegségek tekintetében. Ezek a különbségek mély hatással vannak a fehérek biztonságára és jólétére egy feketék alkotta környezetben. Ráadásul az is igaz, hogy az egyenlőségelvű emberek a feketék erőszakosságáért, kábítószer-használatáért és szexuális betegségeikért a fehéreket okolják. Azt mondják, hogy az éles különbségek mind a környezet következményei. Ez az érv ugyancsak veszít az erejéből, amikor felfedezzük, hogy a világon mindenhol, ahol nagy számú fekete él, még az olyan országokban is, ahol a fehéreknek nem sok befolyásuk van, hasonlóan nagy az erőszak, a bűnözés és a betegségek aránya. De még ha igazuk is lenne az egyenlőségelvűeknek abban, hogy a feketék erőszakosságát, kábítószer-használatát és betegségeit inkább a környezet okozza, mint a DNS, ez mit sem változtatna azon a tényen, hogy a feketék átlagosan véve sokkal veszélyesebbek, mint a fehérek. Hogy tovább folytassuk tigrishasonlatunkat, az az érvelés, hogy az embereknek nem kellene számításba venniük a feketék erőszakosságának, kábítószer-használatának és szexuális megbetegedéseinek nagy mértékét, hasonló ahhoz, mintha valaki azt mondaná Önöknek, nyugodtan tegyék gyereküket a tigrisketrecbe, mert a tigris erőszakos viselkedését a ketrec okozza! Bármi is az ok, változatlanul tény, hogy az Ön gyermeke sokkal nagyobb biztonságban lenne emberek, mint tigrisek társaságában. És ez a tényszerű megállapítás igaz a feketékre is, különösen, ha fiatal fekete férfiakról beszélünk. Semmilyen örökségre vagy környezetre való hivatkozás nem változtat azon a tényen, hogy fehéreket helyezni feketék lakta környékre, fekete iskolákba járatni vagy feketék látogatta bárokba vinni, ill. fehéreknek feketékkel folytatott kapcsolatokba kerülni veszélyes vállalkozás. A fehérek milliói fizettek már drágán e tény figyelmen kívül hagyásáért. A fehér gyerekek gyűlölettel, megfélemlítéssel, és erőszakkal szembesülnek a legtöbb fekete iskolában, ahol a szexuális, a kábítószerrel kapcsolatos és a viselkedési normák nagy mértékben különböznek a fehér csoportokban szokásosaktól. Sok idősebb fehér ember, aki egykor biztonságban élt a feketék szomszédságában, most már rettegésben él, mivel az integráció bűnözéssel és drogokkal terhes nyomornegyedekké alakította át lakókörnyezetét. Az irányított média folyamatosan gonosz faji „diszkriminációról” beszél nekünk, ►
