Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)

2007-09-01 / 5. szám

2007. június Tudsz fehér embert ölni? ... Tud a nigger ölni? Tudsz jól célozni és Aztán lőni is? Szét tudod loccsantani az agyukat az utcán? Meg tudod ölni őket nigger? Nikki Giovanninak a költészetéből, aki Chonak volt tanára a Virginiai Főiskolán A média szünet nélkül arról beszél, hogy mi indíthatta tömeggyilkosságra a Virginiai Főiskolán Seung Hűi Chot; ám arról keve­sen mernek közülük beszélni, hogy ebből a koreai diákból mi válthatta ki azt az en­gesztelhetetlen gyűlöletet, ami 32 diák és tanár véres halálához vezetett. Vajon az amerikai történelem legvéresebb tömeg­gyilkosságában szerepet játszott a faji hova­tartozás? Nem kérdés, hogy a koreai bevándorlót részben az indíthatta erre a tettre, hogy ide­gennek érezte magát egy társadalomban, amelybe nem tudott beilleszkedni. A töme­ges bevándorlás okozta multikulturalizmus, az ettől szenvedő társadalmakban óriási mérvű elidegenedettséget hoz létre. Az el­­idegenedettség mind a bevándorlók, mind az őshonos lakosság részéről egyre nő. Helyi jellegű etnikai konfliktusok vannak Ruandában, ahol a különböző etnikumú tör­zsek időről-időre tömeggyilkosságokat kö­vetnek el egymás ellen, vagy Palesztinában, ahol az arab társadalomba jelentős számban kerültek be szupremácista zsidók, vagy New York és London utcáin - vagy akár a Virgi­niai Főiskola hálótermeiben, osztálytermei­ben és folyosóin. Egy társadalom minél mul­­tikulturálisabbá válik és minél több, külön­féle faj keveredik benne, az egyes fajok annál inkább kisebbség lesznek, és annál jobban elveszítik hovatartozás-tudatukat. A bevándorlók általában olyan társadalomból jönnek, ahol ők egy alapvető kulturális, val­lási és etnikai többség részei, szemben azokkal a nemzetekkel, amelyekben ők fa­ji és kulturális kisebbséggé lesznek, és álta­lában a társadalmi és gazdasági struktúra al­jához közel helyezkednek el. Ironikus módon a bevándorlók jelentős része saját hazájából éppen az etnikai és vallási zavargások elől menekül el. A szö­vetségi kormány, például most növelte meg az Egyesült Államokba való iraki bevándor­lók kvótáját. Maguk az irakiak az etnikai és vallási konfliktusok miatt jönnek Ameriká­ba. Nem kell nagyon tovább mennünk a kurd-arab és a szunnita-siita konfliktusnál - mindenekelőtt ezek a konfliktusok lendí­tettek az Irakból való bevándorlásokon. Amerika valahogy úgy igyekszik a világ­szerte meglévő etnikai konfliktusok gyalá­zatos hatásain enyhíteni, hogy annak mag­vait itt veti el. Aligha Irak az egyetlen állam, ahol etni­kai és vallási konfliktus üti fel a fejét. Az egész világon ez a legbőségesebb konflik­tus- és gyűlöletforrás. Ezt láthatjuk az újabb etnikai indíttatású párizsi és londoni felke­lésekben, az USA pedig a kelleténél is job­ban kivette részét a faji lázadásokból, dü­höngésekből, fajgyűlöletből és faji erősza­kból az évek során. Feltehetjük a szomorú kérdést Rodney Kinggel: „Miért nem tudunk kijönni egy­mással?” De tény, hogy általánosságban tényleg nem jövünk ki egymással. Mivel _________«ITÎVAKÜfcî_____________ 3. ól Dr. David Duke HOL TANÍTOTTÁK CHOT GYŰLÖLETRE? nem vesszük észre és nem tiszteljük a né­pek közötti különbségeket, konfliktusokra és gyűlöletre vagyunk kárhoztatva. A mély etnikai különbségek felismerése lehetővé teszi, hogy elkerüljük a szörnyű és szükségszerű társadalmi problémákat, amelyeket a nyakló nélküli bevándorlás és a multikulturalizmus okoz. Meg kell végre értenünk, hogy minden nemzetnek joga van megőrizni egyedi etnikai identitását, kultúráját, vallási meggyőződését, művé­szetét és saját hagyományát. Azon nemze­tek számára, ahol a nép közös örökségben, kultúrában és hagyományban osztozik, a szeretet és testvériesség megtalálása sokkal könnyebben megy. Ha azonban nem ismerjük fel, hogy az emberek különbözőek és szuverének, az olyan univerzális vallásokhoz és ideológi­ákhoz vezet, mint a globalizmus és inter­­vencionizmus, ezek pedig csökkentik az emberek közötti különbségeket és az em­berek szabadságát. Mivel az ilyen modellek azt sugallják, hogy a különféle emberi fajok nem bírnak egyedi jelleggel, hanem pusz­tán bizonyos politikai, gazdasági és vallási elképzelések érdekében egybeolvasztható műanyagdarabkák, ezért minden totalitári­us elnyomásnak ez az alapja, háborúk indí­tásának megokolására pedig előszeretettel alkalmazzák. Habár a multikulturalisták szünet nélkül arról a szeretetről és gazdagodásról prédi­kálnak, ami a többnemzetiségű társadalom velejárója, a valóságban az etnikai konflik­tusok az erőszaknak, a polgár- és nemzet­közi háborúknak, valamint a gyűlöletnek minden másnál bőségesebb tárházát szol­gáltatták a földön. A többnemzetiségűség képviselete és a multikulturalizmus a barát­ságban és szeretetben egybefonódó világos és sötét kezeket ábrázoló média-plakátok ellenére is hihetetlen mérvű elidegenedést, frusztrációt, gyűlöletet és, hát igen, erősza­kot gerjeszt. Azok a nemzetek, amelyek kultúrájukat, vallásukat, közös történelmü­ket, sőt még személyiségüket és genetikai jellegüket tekintve is egymáshoz hasonló emberekből állnak, sokkal stabilabbak, rendezettebbek és biztosabbak, az embe­rek pedig sokkal kevésbé elidegenedettek egy egyedi karakterüknek jobban meg­felelő nemzetben. A növekvő számú elidegenedett ember olyan, mint a robbanóanyag, ami csak arra vár, hogy meggyújtsák a gyújtózsinórt. Seung Cho zsinórját az a kisebbségi hozzá­állás gyújtotta meg, ami legitimálja a gyűlö­letet, sőt még az erőszakot is Amerika és végső soron az azt felépítő fehér ember ellen. A Virginiai Főiskolán és az Egyesült Államok többi egyetemén is szakadatlan mantra panaszolja a „fehérek kiváltságait” és a „fehérek rasszizmusát”. Nézzék meg szinte bármelyik amerikai főiskola főbb szer­vezeteinek blogjait, megnyilatkozásait. Min­den személyes hibát, hiányosságot, sőt bűn­tettet is a fehér emberek számlájára írnak. Ahogy a remek író, Steve Sailor egy név­telen tudósító szavait felidézve írta: „Azon tűnődöm, vajon Cho hányszor is hallotta főiskolás évei alatt a „fehérek előjogai” frázist?” Cho jelenléte a Virginiai Főiskolán való­jában azt jelenti, hogy Amerikában a fehé­reknek nincsenek többé előjogaik. Cho angol szakos volt a VF-en, és csak el kell olvasnunk írásait ahhoz, hogy észreve­gyük, angol nyelvtehetsége megdöbben­tően gyenge. Van-e aki nem hiszi, hogy egy jobbképességű európai-amerikai diák al­kalmasabb lett volna arra, hogy betöltse az ő angol órákon elfoglalt helyét? A Virginiai Főiskolán és az Egyesült Államok minden jelentős egyetemén valójában olyan prog­ramok vannak, amelyek szembetűnően diszkriminálják az európai-amerikaiakat a bejutás, az elsődiplomás képzések, vala­mint a tanárok és professzorok alkalmazá­sának terén is. Minden fehér, aki angolból készül első diplomáját megszerezni, ismeri a diplomás képzésben meglévő diszkrimi­nációt, amint pedig a fehér diák megszerzi PhD-jét, még nehezebb harcba indul, hogy professzori széket szerezhessen. Az egyete­mek nagytöbbsége a kisebbséghez tartozó tanárok arányán akar javítani. A kisebbség­hez tartozó tanárok számának növelése gyakran többet számít, mint a jobb jegyek és a fehér diákok minősítése, valamint az a tény, hogy sokuk jobb felsőoktatási intéz­ményből jött. Az európai-amerikaiakkal szembeni diszkrimináció még a Virginiai Főiskolán történt tragikus gyilkosságokról szóló tudó­sításokban is fellelhető. Amikor a gyilkos­ságokról hallottam, este odakapcsoltam és megnéztem az egyórás összefoglalót. Ha­bár a meggyilkolt diákok és tanárok (32-ből 22) többsége európai-amerikai volt, a tudó­sítás főleg egy izraeli és egy afrikai-ameri­kai áldozatra fókuszált. Az összefoglaló központjában jórészt a lövöldözés holo­caust-túlélő zsidó áldozata állt, akit hősként ünnepeltek, mert más diákokkal együtt megpróbálta eltorlaszolni szobája ajtaját, hogy Cho ne juthasson be. A CNN terjedel­mes interjúkat mutatott Izraelben élő csa­ládjával. A másik áldozat, akivel hosszasan foglalkoztak, a magányos afrikai-amerikai férfiáldozat volt, és újfent megrendítő inter­júkat közöltek a családdal és a barátokkal. A tudósításban más áldozat családjával nem készült interjú. Librescu-t és Clark-ot a nemzeti és nem­zetközi média a Google Hírekben listázva több, mint 4000 történetben említi meg. Összehasonlításképpen, Michael Pohlt, a VT foci és a Lacrosse csapatának egykori európai-amerikai tagját, aki miután halálos sebet kapott, még akkor is bátran tovább­harcolt, hogy elzárja a támadó útját, a Google Hírek keresési eredménye szerint csak 540-szer említik. A VF angol tanszékén Cho egyik tanára az „ünnepelt” Nikki Giovanni volt. Alább a Virginiai Főiskola eme fekete rasszistájá­nak, radikális feministájának, marxista „poétájának” a szavai következnek. Költé­szete nemcsak, hogy egy 12 éves szintjén áll, de ráadásul a fehérek elleni gonosz faj­gyűlölettel is átitatott., és arra hívja fel a feketéket, hogy azáltal töltsék be „nigger” szerepüket és váljanak „igazi feketékké”, hogy ... megölik a fehéreket. íme egy kivo­nat a „The True Import of Present Dialog, Black vs. Negro”-ból. Tudsz fehér embert ölni? ... Tud a nigger ölni? Tudsz jól célozni és Aztán lőni is? Szét tudod loccsantani az agyukat az utcán? Meg tudod ölni őket nigger? íme az egész gyűlölettől fűtött vers: Tudsz ölni? Tudsz ölni? Tud a nigger ölni? Meg tud a nigger ölni egy fehéret? Meg tudja ölni a nigger az embert? Tudsz ölni nigger, ha? Nigger, tudsz ölni? Tudod, hogyan kell vért ontani? Meg tudsz-e mérgezni valakit? Le tudsz-e szúrni egy zsidót? Tudsz ölni, ha? Nigger Tudsz ölni? Le tudsz rohanni egy protestánst ’68-as El Dorádóddal (úgyis csak erre jók) Tudsz ölni? Rá tudsz pisálni egy szőke fejre? Le tudod vágni? Tudsz ölni? Meghalhat a nigger Nekünk nem kell bizonyítani, hogy meghalhatunk Nekünk be kell bizonyítani, hogy tudunk ölni Ölni küldtek minket Japán és Afrika Megrendszabályoztuk európát (sic) Tudsz ölni? Tudsz fehér embert ölni? Meg tudod ölni magadban a niggert? Meg tudod ölni nigger elméd? Megölheted nigger elméd? És ki tudod szabadítani fekete kezed, hogy fojtogathass vele? Tudsz ölni? Tud a nigger ölni? Tudsz jól célozni és Aztán lőni is? Szét tudod loccsantani agyukat az utcán? Meg tudod ölni őket? Ágyba tudod csábítani és aztán megölni őket? Öltünk nekik Vietnámban Öltünk az ENSZ-nek és a NATO-nak és a DKÁSZSZ-nek és az USA-nak És mindenhol minden abc-nek (sic) a feketét kivéve Megtudjunk tanulni ölni a FEHÉRET a FEKETÉÉRT? Tanuljatok ölni niggerek! Tanulj meg fekete embernek lenni! Miután elolvasták Cho nagyra becsült ta­nárának, Nikki Giovanninak ezt a rasszista, gyűlöletre és gyilkosságra való felhívását, vajon kitalálják-e, hogy kit ért a megtisztel­tetés, hogy a főiskolán meggyilkolt 32 diá­kot és tanárt búcsúztató megemlékezésen a zárszót elmondja? Természetesen, ponto­san azaz ember volt, aki javasolta „... célozz jól.... és loccsantsd szét agyukat az utcán.” Könnyűszerrel illusztrálhatom a kettős mércét Giovanni professzor és jómagam média-megítélésén keresztül. Én nemcsak, hogy nem voltam soha szószólója erőszak­nak, vagy gyűlöletnek, de soha nem emel­tem szót az ellen se, hogy igazán jól-képzett feketéket diszkriminációval sújtsanak állá­sok, előléptetések, ösztöndíjak, főiskolai felvételik, vagy egyéb más pozíciók elnye­résénél, amikre érdemesnek bizonyulnak. De mivel következetesen a mindenki­nek járó egyenlő jogokért emelek szót, rasszistának és gyűlölködőnek bélyegez­nek, és a sajtó honlapomat pedig (http://www.davidduke.com ) következe­tesen „gyűlöletlapnak” nevezi. (Annak el­lenére, hogy tagja voltam a Louisianai Képviselőháznak, és honlapom érvekkel alátámasztott, erőszakmentes és átgondolt politikai és társadalmi kommentárokat kí­nál, mégis sok szervezet szűri és tiltja le). Nikki Giovannit azonban áradozva di­cséri a média, és még a főiskola megem­­lékező-szertartásán is neki adatott a zárszó, bár a szó szoros értelmében nyíltan és dur­ván hirdette pontosan azt, amit Cho tett. Az országos sajtó egyetlen szót sem ej­tett arról, hogy Cho hol tanulta a gyűlöletet - pontosan attól a tanártól és pontosan ab­ban az intézményben, amely most 32 saját halottat temet. (davidduke.com; Ford.: Gödi Emma)

Next

/
Oldalképek
Tartalom