Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)
2007-07-01 / 4. szám
5ZIÎÎVAKÔ&Î 14. oldal ► 45. A világ zsidóságnak vissza kell fizetnie mindazt a pénzt, amit az Auschwitz hazugsággal csikart ki. 46. Az egykor büszke német népből az Auschwitz hazugság által leigázott gyávák népe lett. 47. Németország ma egy Holocaustmegszállott kormány. 48. Ma a holocaust az emberiség legvészesebb pestise. 49. Az összes ENSZ tagállamnak holocaust-ellenes hűségesküt kellene polgárai számára bevezetnie. A holocausthívők nem megbízhatók. 50. Magát a holocaustba-belesiilt ENSZ-et is fel kell oszlatni. 51. A holocaustot privatizálni kell, vagyis kivonni a közszférából. 52. Minden holocaust-múzeumot-, könyvtárat és búzlő ciszternát be kell zárni. 53- A holocaust-ipar mérhetetlenül nagyobb károkat okoz, mint a dohányipar. Mindenre, amit a holocaust-mániások adnak ki, közegészségügyi figyelmeztetést kéne tenni. 54. A holocaust a zsidó elit fejőstehene, aranyborja és jókere akármelyik és mindegyik bűnére. 55. Krisztus keresztrefeszítésének helyébe a holocaust-mese lépett. 56. Krisztus feltámadása helyébe Izrael-pokol megszületése lépett. 57. A kereszténység helyébe a holocaust-vallás lépett. 58. A zsidó „pép” nagytöbbsége holocaust-rasszista. 59- Izraelnek fenn kell maradnia, de 1948-as ENSZ szabta határai között. 60. Izraelnek továbbra is a javíthatatlan rasszisták szabadtéri elmegyógyintézetének kell maradnia. Az izraeliták hova is mehetnének? 61. Nem lehet közös állam a megoldás, amely arra kényszeríti a palesztinokat, hogy rasszista zsidókkal éljenek. 62. Izrael az USÁ-t eljövendő fő ellenségének látja. 63. Izrael lerombolja az USÁ-t az amerikai kormányban magas poszton lévő és az ellenséggel együttműködő árulók által. Izrael a Zsidó Államért vívott háborúkra készteti a USÁ-t - Amerika ezektől a háborúktól elvérzik. 64. A bűnbánatot nem mutató zsidókat hozzá kell segíteni, hogy emigráljanak a demilitarizált Zsidó Államba, vagy új gettóba kell visszahelyezni őket. 65. A judaizmus nem vallás, pusztán gyűlölködő rasszista politikai ideológia. 66. A cio-judaizmust vissza kell adni a zsinagógáknak és elmegyógyintézeteknek. 67. A cio-judaizmus az a talmudi tanítás, hogy a nem-zsidókat gyűlölni kell. 68. Az eredeti cionizmus azt tanítja, hogy minden zsidónak Izraelbe kell emigrálnia. Tényleg jó ötlet! 69. A modern cionizmus azt tanítja, hogy a zsidóknak támogatniuk kell az EgyetlenZsidóÁllamot azzal, hogy a különféle goj-marhák államaiban együttműködő árulókként tevékenykednek. Nem jó ötlet! 70. A cionizmust még csak rasszizmusnak sem szabad tekinteni. 71. Bármely nem-zsidó rasszizmus magasabb szintű, mint a cionizmus. 72. A zsidó szupremácizmus azt tanítja, hogy a zsidó elitnek megtévesztéssel kell uralni a goj-marhák nemzeteit. A szupremácisták főleg az Auschwitz Klubbot használják fel a gojok irányítására. 73- Az anti-szupremácistáknak sürgősen harcba kell szállniuk a zsidó szupremácistákkal. 74. A „Civilizációk közötti ellentét” csak zsidó félrevezetés, hogy háborút gerjesszen az emberek között. 75. A zsidóság a holocaust-hazugsággal győzi le a nyugatot. A zsidóság egyidejűleg iszlám-ellenes háborút is folytat, amelyben nem-zsidó strómanokat használ, hogy Izrael-pokolért harcoljanak és meghaljanak. 76. A zsidóság többfrontos háborúja nagyon kockázatos Zsidó úrnak, mert néhány goj-marha felébredhet. 2007. május 77. A német [hitleri] forradalom nagyon demokratikus volt. A francia és orosz forradalmak nagyon anti-demokratikusak voltak. 78. A második világháborút a zsidó elit kezdte azzal, hogy egyoldalúan hadat üzent Németországnak 1933-ban. 79. A holocaust az a mítosz, ami egyesíti a salamoni hatost, vagyis a zsidó „pépet”. 80. A nem-zsidó társadalmakat a zsidók összességében semmivel sem gazdagították. 81. Az antiszemita régen olyan valakit jelentett, aki utálja a zsidókat. Ma az antiszemita olyan valakit jelent, akit a zsidók utálnak. 82. Régen az a zsidó volt cionista, aki a butább zsidókat Palesztinába akarta küldeni. Ma a cionista gyakran olyan gazdag zsidó, aki elmenekül Izraelből és otthagyja a legbutább zsidókat, akik elviszik a balhét, miközben a Zsidó Állam lángra kap. 83- A terrorizmus elleni háború [valójában a józanész elleni háború] zsidóinspiráltságú terv, hogy a buta fehérek és keresztények ártatlan arabokat és muzulmánokat öljenek. 84. Delendae sunt Judaea atque holocaustotoxia! [Izraelt és a holocaustot meg kell semmisíteni], Ford.: Gödy Emma Paudits Zoltán Elhazudott ünnepek... Olyan sok mindent ünnepeltettek velünk az elmúlt évtizedekben gálád, hazug módon országunk pufajkás vezérei, és ködösítették el különféle rafinériával az ünnepekhez kapcsolódó történelmi eseményeket, hogy társadalmunk nagy része a mai napig nem ébredt fel a rázúdított csalások, hamisítások delíriumából. „Április 4-ről szóljon az ének...” harsogták a lelkesítő dalocskát a piros nyakkendős úttörők a nagyszabású országos megemlékezések keretében. A hazánkat „felszabadító, hős” szovjet hadsereg előtt tisztelgett az ország apraja-nagyja, kicsik és nagyok kicsattanó arccal énekeltek, szavaltak, koszorúztak. Piros betűvel volt jegyezve ez a dátum a naptárak lapjain. Ma már sokak szívében feketebetűs gyásznappá változott április 4. Tudjuk, hogy a történelemkönyvek oldalain felszabadításként „bejegyzett” dátum, valójában nem a felszabadítást hozta el nekünk, hanem az önkényes és törvénytelen megszállást, amelynek áldozatait, soha, semmivel nem kárpótolható veszteségeit életünk végéig sem heverjük ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékének is méltó helyet biztosítottak diktátoraink ünnepnapjaink sorában, hiszen ki ne emlékezne a november 7-ei szenzációszámba menő „rituálékra”. Monumentális felvonulások a vörös posztóval bevont dísztribünök előtt, feszes vigyázz-állás, tisztelgés a sarló-kalapácsos lobogó felvonásának, széles vigyor és merev szalutálás az ásítozó, borvirágos, kitüntetésekkel teleaggatott felettesek felé. Mindeközben kisebb-nagyobb megszakításokkal, a hangerőtől élvezhetetlenül eltorzultan ontották a hangszórók a pattogós indulókat. És torkaszakadtából, kidülledő nyaki erekkel ordította a fél ország a „Fel, fel ti rabjai a földnek...” hangjait. A „Győzelem napjai jönnek, rabságodnak vége már...” záró sorainak bíztató szavai, mint tapasztalhatjuk, mostanáig nem teljesedtek be. Szóval ezeket a képsorokat láthattuk tökmagevés és néhány kisfröccs legurítása közben a televíziók előtt ülve azokon a „csodálatos” munkaszüneti napokon. Ahogy változnak az idők és forog a történelem megállíthatatlan, nyikorgó, rozsdás kereke, úgy az ünnepek is változnak, hiszen ma már ez a két nap nincs kitüntetett szerepben. Azonban van itt nekünk még egy május 1-jénk, amivel eddig nem nagyon tudtunk mit kezdeni. Ugyan, mi a fenét lehet ünnepelni a munkán? Mivelhogy ez állítólag a munka ünnepe. A kádári érát felidézve felejthető emlékeink alján a sör, virsli, babgulyásos majális jut rögtön az eszünkbe és a munkások zászlós felvonulása a városok utcáin. Ingyen pia, ingyen kaja, mi szem-szájnak ingere. És a kispajtások ajkáról ki se fogyott a nóta, lélegzetvétel nélkül énekelték: „Itt van május elseje.. Bizonyára, sokan meglepődnek azon, ha most azt mondom, ennek a napnak köze nincs a munka ünnepéhez, pedig május 1-je ma is kiemelt ünnep a naptárban, ráadásul munkaszünet is. Ezen a „jeles napon”, vagyis május 1-jén fejezte be a zsidó származású Adam Weisshaupt az egész világra kiterjedő, az egész világot behálózó munkáját. Ez a nap a sátáni rend, az illuminátusok megszervezésének hivatalos napja, a kommunisták nagy ünnepe. Azoknak a tiszteletére majálisozunk, akik célul tűzték ki még a megalakulásukkor, azaz 1776. május 1-jén, hogy a világ minden kormányát és vallását - elsősorban a kereszténységet - elpusztítják. Mellüket verve hirdetik pacifizmusukat, a világbékét, a szabadság, egyenlőség, testvériség (szabadkőműves) jelszavát, a felszín alatt pedig ügyes praktikákkal bombázzák szét a világ népeinek nemzeti öntudatát, kultúráját, történelmét, múltját, bomlasztják és megosztják a társadalmakat, szítják a fajok közötti ellentétet, vallási, etnikai háborúkat robbantanak ki és folytatják szilárd eltökéltséggel, szívós akarattal, senkit és semmit nem kímélve tervüket, a minden nemzet felett despota módjára uralkodó Világkormány létrehozását. Mindent ünnepelhettünk, ünnepelhetünk, amit ők akartak, akarnak, de nem engedtek méltó módon emlékezni bennünket, magyarokat 2006. október 23-án, 2007. március 15-én. Rendőri kordonba zárva, mint a bűnözők, róhattuk le kegyeletünket hőseink emléke előtt. Megverve, megalázva, becsapva, kifosztva, kék festékkel megjelölve, könnygáztól bevérzett szemmel, kivert kutyaként vonult a magyar Nép a pesti utcán. Bár a kizsákmányolok hajója még felül lebeg, fenntartja a pénz, a hatalom, a csalás, az ármány és a bűn, de a tenger hullámai már egyre indulatosabban csapkodnak, nehezen viselik a rájuk nehezedő, erejüket kiszipolyozó, tohonya, semmirekellő testet. És, mint tudjuk: „Habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr!”
