Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)

2007-07-01 / 4. szám

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1929-1945) BRIT SZEMMEL, MAGYAR SZÍVVEL 2007. május _________________________«lîîVAKOfcî_________________________ 15. oldal A méltán világhírű brit történész , C. A. Macartney edinburghi professzor „ October Fifteenth - A History of Modern Hungary 1929-1945” (Október tizenötödi­ke - A modern Magyarország története 1929-1945) cí­mű könyve első kiadásban 1957-ben látta meg a nap­világot. Ez a mű a Gede Testvérek kiadó gondozásá­ban immár magyar nyelven is hozzáférhető. Noha a könyv a címben a magyar közelmúlt története 1929- 1945 közötti szakaszának bemutatását ígéri, Trianon előzményeinek nyomozásában egészen az 1867-es ki­egyezésig megy vissza. Ez a korszak valójában 1944. október 15-ével, a hungarista hatalomátvétellel zárni, ami a félfeudális Horthy-Magyarország végét jelentet­te. Innen a könyv címe. A szerző az általa tárgyalt korszakot több szakaszra bontotta és minden szakasznak rendkívül alapos poli­tikai, katonai és gazdasági történetét tárja elénk. Óriá­si érdeme, hogy számos történész kortársától eltérően a második világháború előzményeinek és eseményei­nek bemutatását nem a Nürnbergi Per megállapításai­ra, hanem hiteles történeti dokumentumokra alapozta. Bár e könyv születésének időpontjában még nem volt közismert az a számos történelmi valótlanság, amelyet a Nürnbergi Per vitathatatlan történelmi ténynek tekin­tett (például az, hogy a katyni tömeggyilkosságot nem a németek, hanem a szovjetek követték el, továbbá, hogy a Dachauban egyáltalán nem voltak emberek megsemmisítését célzó gázkamrák stb.), és még nem indult meg a revizionista történetírás, de számos kor­társától eltérően Macartney világosan látta, hogy egy monstre politikai kirakatper sokszor kínvallatással, fe­nyegetésekkel, lélektani zsarolásokkal kikényszerített „tanúvallomásai” egy igazi történész számára nem tekinthetők hiteles történelmi dokumentumoknak. Macartney nem politikai pamfletét akart írni. Őszin­tén objektivitásra törekedve egyedül a valóságos té­nyeket igyekezett rekonstruálni és a közöttük lévő ok­okozati összefüggéseket bemutatni. Objektivitása an­nál inkább értékelendő, mivel brit történész lévén, egy olyan ország állampolgára volt, amely a második világ­háború győztesei közé tartozott. Ennek ellenére köny­vén végigvonul az a törekvés, hogy bemutassa: a vesz­tesek oldalára került Magyarország az igazságtalan tria­noni békeszerződés revízióját, orvoslását igen sokáig elsősorban Nagy-Britanniától várta, és diplomáciai té­ren jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy a brit diplo­máciát meggyőzze a revízió jogosságáról és szük­ségességéről. Macartney e könyvében kimutatta, hogy bár maga a brit diplomácia is elismerte a trianoni békeszerződés igazságtalanságait, soha érdemi segít­séget nem adott Magyarországnak. Ezért Magyarország arra kényszerült, hogy jogainak érvényesítéséért, az el­csatolt területei visszaszerzése érdekében az első világ­háború másik két kárvallottjához, Németországhoz és Olaszországhoz forduljon segítségért. Macartney nem hallgatta el, hogy az első bécsi dön­tés esetében német-olasz döntőbíráskodásra azért ke­rült sor, mert a magyar-csehszlovák vitában Anglia és Franciaország érdektelenséget mutatott. Noha utólag Nagy-Britannia az első bécsi döntést (szóbelileg) érvé­nyesnek ismerte el, a második világháború kitörése után a második bécsi döntéssel együtt érvénytelennek deklarálta. Ez az állásfoglalás és Magyarország földraj­zi helyzete egyértelműen meghatározta hazánk sorsát: Magyarországnak egyértelműen nem maradt más vá­lasztása, mint a (Felvidék egy részét és Erdély felét visz­­szacsatoló) bécsi döntéseket hozó tengelyhatalmakkal szolidaritást vállalni a második világháború során. Nem bűnös volt hát Magyarország, hanem a brit poli­tika áldozata - ez Macartney végkövetkeztetése. Hasonló tárgyilagosságot tanúsított a szerző az úgy­nevezett háborús bűnösökkel kapcsolatban is, akiket a „Népbíróság” halálos ítélete alapján kivégeztek. A Szálasi Ferenccel kapcsolatos fejezetnek ezt a címet ad­ta: „A próféta”. Szálasit hazáját mélységesen szerető, tisztakezű, becsületes, feltétlen jószándékú, idealista politikusként jellemezte. Megállapította, hogy Szálasi a hívei körében olyan tiszteletnek és szeretetnek örven­dett, amilyenben egyetlen más politikus sem. Erő­teljesen hangsúlyozta, hogy a háború folytatásáért már csak azért sem lehet bűnösnek tekinteni, mert a mély­ségesen antibolsevista beállítottságú magyar hadsereg akkor sem tette volna le a fegyvert a Szovjet előtt, és akkor is folytatta volna a honvédő harcát, ha Szálasi meg sem született volna - a harc folytatása nem felül­ről erőszakolt, hanem alulról megnyilvánuló, úgyszól­ván spontán tett volt! Hasonló objektivitást tapasztalhat az olvasó Bár­­dossy László és Imrédy Béla politikai tevékenységének bemutatása során is. Miközben a szerző nem hallgatta el az általa jellemzett személyek emberi gyarlóságait, nem titkolta azt a meggyőződését, hogy a népbírósági ítéletek igazságtalanok, és a kivégzések körülményei méltatlanok voltak. Macartney mindemellett egyáltalán nem vádolható azzal, hogy „nácibarát”, „fasiszta”, vagy éppen hunga­rista lett volna. Angliai értelemben liberális beállított­ságú történésznek mondható, ami persze egyáltalán nem azt a nemzet- és vallásellenes liberalizmust jelen­ti, amelyet a jelenlegi magyarországi liberálisok képvi­Elég a hamis prófétákból, idegen Jézusokból! Mi a Keresztrefeszített Krisztust hirdetjük. Fordítások szentektől és világhírű katolikus íróktól. http://kutyafarka, tripod.com/katolikusokhittana Hungária Szabadságharcos Mozgalom elérhetősége az Interneten: http://web.cetlink.net E-mail: szittya@cetlink.net selnek. Határozottan ellenszenvezett a német és olasz tekintélyuralmi rendszerekkel, és azt a politikai beren­dezést tartotta ideálisnak, amelyet a „ Nyugat” képviselt (amin ő az angolszászokat értette). Ennek ellenére tár­gyilagosan megállapította, hogy Hitler egyáltalán nem volt machiavellista: annak mutatta magát, amilyen va­lójában volt. A Budapestet sújtó angolszász terrortámadások ter­rorjellegét, demoralizáló tendenciáját Macartney nem ismerte fel: szerinte ezek elsődlegesen a pesti perem­­kerületekben lévő hadiüzemek ellen irányultak, s az a körülmény, hogy sok polgári áldozatot követeltek, pusztán annak következménye volt, hogy ezek a ke­rületek sűrűn lakottak voltak. A valóság természetesen az: a főváros számos más pontja is áldozatul esett a bombázásnak, és az ilyen bombázásoktól az ország más városainak a nem hadi célpontjai sem voltak meg­kímélve. De ez a jóhiszeműség egy brit állampolgár részéről érthető, és nem rontja le a könyv értékeit, csak azt mutatja, hogy a második világháborúról való teljes kép kialakításához sokoldalú tájékozódás szükséges. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy Macartney brit szemmel, de magyar szívvel írta meg ezt a művét. Magyarország iránti nagyfokú rokonszenve nyilvánult meg akkor is, amikor a hozzá intézett kérdésre, hogy mi lenne leginkább, ha újra kezdhetné életét, azt felel­te, hogy legszívesebben erdélyi fejedelem lenne. Macartney-nak ez az óhaja nem teljesülhetett, de ha nem is lehetett erdélyi fejedelem, kétségkívül ő a XX. századi brit történészek fejedelme: alaposságban és tárgyilagosságban minden kortárs történészt felülmúl. Könyvét Hindy Iván tábornok, Budapest hős védője „tisztelettel őrzött emlékének” ajánlotta, akit 1947-ben „háborús bűnösként” kivégeztek. Nemcsak a népek, de a történészek bölcsessége is ott kezdődik, amikor az ellenségben is meg tudják látni, láttatni és csodálni azt, ami nagyszerű. Tudós-Takács János «lîîVAKÔfcî A HUNGARISTA SZELLEM LAPJA Megjelenik minden hó 15-én Tiszteletbeli főszerkesztő: MAJOR TIBOR Főszerkesztő: DOBSZAY KÁROLY Főmunkatárs: TUDÓS-TAKÁCS JÁNOS Olvasószerkesztő: FAI TDITS ZOLTÁN A Szerkesztőség e-mail címe: szittyakurt@yahoo.com A közlésre szánt írásokat, olvasói leveleket a szerkesztőség e-mail címére kérjük küldeni. A lényeget nem érintő rövidítések jogát a szerkesztőség fenntartja. Kiadó: GEDE TESTVÉREK BT. Levélcím: 1385 Bp. 62. Postafiók 849. Telefon: (06-I) 349-4552 E-mail: gedetestverek@yahoo.com Előfizetés: Magyarországon egy évre 3500 Ft, Egyes szám ára: 240 Ft Külföldre előfizetés: Egy évre $ 50.00, Hungária Szabadságharcos Mozgalom P.O Box. 35245, Puritas Station Cleveland, ______________Ohio 44135, U.S.A._______________ ISSN 1215-5489

Next

/
Oldalképek
Tartalom