Szittyakürt, 2006 (45. évfolyam, 1-6. szám)
2006-07-01 / 4. szám
6. oldal «lîîVAKÔfcî 2006. július-augusztus Der Spiegel interjúja Irán elnökével, dr. Ahmadinedzsáddal A FÉRFI, AKITŐL RETTEG A VILÁG „ELSZÁNTAK VAGYUNK” Az iráni elnök, Mahmud Ahmadinedzsad a holocaustról, Izrael jövőjéről, Amerika iraki hibáiról és Teherán atomenergiához való jogáról Az interjút készítette: Stefan Aust, Gerhard Spörl és Dieter Bednarz Teheránban. Spiegel: Elnök Úr, Ön focirajongó, aki maga is szívesen focizik. Ha az iráni nemzeti válogatott június 11-én Németországban Mexikó ellen játszik, ott lesz Ön is Nürnbergben a stadionban? Ahmadinedzsad: Attól függ. A meccset természetesen mindenképpen megnézem, azonban, hogy otthon a TV előtt ülve vagy máshol, még nem tudom. A döntésem több dologtól is függ. S: Például? A: Mennyi időm lesz, hogyan alakulnak bizonyos kapcsolatok, lesz-e kedvem hozzá és még néhány további dolog. S: Németországban nagy felhördülés történt, amint ismertté vált, hogy Ön esetleg a világbajnokságra Németországba jön. Meglepte ez Önt? A: Nem, ez nem fontos. Egyáltalán nem értettem, miért alakult ez így. Számomra nem volt jelentősége. Nem tudom, miért van ez az egész izgatottság. S: Mindez az Ön holocausttal kapcsolatos megjegyzésével van összefüggésben. Az, hogy az iráni elnök a zsidóknak a németek által történt szisztematikus legyilkolását tagadja, az kényszerűségből is felháborodást vált ki. A: Nem értem pontosan az összefüggést. S: Először megjegyzéseket tesz a holocaustról, utána meg jön a hír, hogy esetleg Németországba utazik - ez váltja ki a felháborodást. Tehát meglepte ez mégis Önt? A: Egyáltalán nem, mivel a cionizmus hálózata világszerte s így Európában is nagyon aktív, ezért nem csodálkoztam. Mi a német népet tekintettük tárgyalópartnernek. A cionistákkal nincs semmi dolgunk. S: A holocaust-tagadás Németországban büntetendő cselekmény. Önnek mindegy, ha felháborodással szembesül? A: Tudom, hogy a SPIEGEL egy komoly magazin, azonban azt nem tudom, hogy van-e felhatalmazásuk a holocaustról az igazságot nyilvánosságra hozni. Megengedik Önöknek, hogy erről bármit írjanak? S: Egészen biztosan fel vagyunk hatalmazva, hogy az utóbbi 60 év történelmi kutatásainak eredményeiről írjunk. A mi nézetünk szerint nincs semmi kétség, hogy a németek - sajnos - bűnösök 6 millió zsidó meggyilkolásában. A: Nos, akkor egy egészen konkrét vitát kezdeményeztünk. Lenne két világos kérdésünk. Az első: Megtörtént valóban a holocaust? Önök igennel válaszolnak erre a kérdésre. Tehát a második kérdés így hangzik: Ki a felelős ezért? A választ erre Európában kell megtalálni, nem pedig Palesztinában. Ez tökéletesen világos: Ha a holocaust Európában történt, akkor erre a választ szintén Európában kell megtalálni. Másrészt: Ha a holocaust nem történt meg, akkor ez a megszálló rezsim... S: ...Ön Izraelre gondol... A: .. .miért jött létre? Miért kötelezik el magukat az európai országok, hogy ezt a rezsimet megvédjék? Engedjék meg, hogy még egy további pontra rámutassak. Az a véleményünk, ha egy történelmi esemény megfelel az igazságnak, ez az igazság annál jobban napfényre kerül, minél többet kutatnak utána, és minél többet beszélnek róla. S: Ez Németországban rég megtörtént. A: Mi a holocaustot sem elismerni, sem pedig tagadni nem akarjuk. A bűn minden formájának ellene vagyunk, bármelyik nép ellen is követik el, azonban tudni szeretnénk, hogy ez a bűntett valóban megtörtént-e vagy sem. Ha igen, akkor azokat kell megbüntetni, akik ezért a felelősséget viselik, nem pedig a palesztinokat. Miért nincs megengedve egy történelmi ténnyel kapcsolatos kutatás, amely 60 évvel ezelőtt történt? Hiszen más történelmi eseményekkel kapcsolatban, amelyek több ezer évvel ezelőtt történtek a múltban, teljesen szabad a kutatás, sőt még a kormányok is támogatják azt. S: Elnök Úr, engedőmével, a holocaust megtörtént, voltak koncentrációs táborok, léteznek akták a zsidók kiirtásáról, sokat kutattak és nem létezik a legkisebb kétség sem a holocausttal kapcsolatban és azzal a ténnyel sem, hogy a németek - és ezt mi nagyon sajnáljuk - ezért a felelősek. Ha még valamit hozzáfűzhetnénk: a palesztinok sorsa egy teljesen más kérdés és a jelenbe vezet bennünket. A: Nem, a palesztin konfliktus gyökerei a történelemben keresendők. A holocaust és Palesztina közvetlen kapcsolatban állnak egymással. És ha a holocaust valóban megtörtént, akkor engedtessék meg, hogy pártsemleges csoportok az egész világból kutathassanak. Miért szűkítik le a kutatás jogát csak egy bizonyos csoportra? Természetesen nem Önöket értem ezalatt, hanem az európai kormányokat. S: Kitart azon véleménye mellett, hogy a holocaust csak „egy legenda”? A: Csak akkor ismerek el valamit igazságnak, ha valóban meg vagyok róla győződve. 0*titstM3mt3.40€ 'Í9o?ro*7e3*( SPIEGEL-GESPRÄCH |RANS PRESIDENT W ^irAHMADINEDSCHAD Der Mann, vor dem Bsa Ma m m * ám mm m — — die Welt sich fürchtet S: Annak ellenére, hogy a nyugati tudósok a legkisebb kétséget sem támasszák a holocausttal kapcsolatban? A: Európában ezzel kapcsolatban két vélemény létezik. Tudósok egy csoportja vagy személyek, legtöbbjük politikailag elkötelezett, azt mondja, hogy megtörtént a holocaust. Azonban létezik a tudósoknak egy másik csoportja, akik ellenkező véleményt képviselnek, és ezért legtöbbjük be van börtönözve. Tehát kell, hogy jöjjön egy pártsemleges csoport, akik utókutatásokat végeznek és véleményt mondanak ebben a nagyon fontos témában. Mivel ennek a kérdésnek a tisztázása világproblémák megoldásában segíthet. A holocaust kapcsán világszerte egy nagyon erős megosztottság és frontképződés alakult ki. Ezért nagyon jó lenne, ha egy nemzetközi és pártsemleges csoport utánajárna a dolgoknak, egyszer és mindenkorra világosságot teremtve. Normális körülmények között a kormányok segítik és támogatják a kutatók munkáját történelmi eseményekkel kapcsolatban és nem dugják őket börtönbe. S: Kiről van szó, mely kutatókra gondol? A: Önök ezt nálam jobban tudják, Önöknél van a lista. Angliából, Németországból, Franciaországból és Ausztráliából származó emberekről van szó. S: Ön valószínűleg a brit David Irvingre, a németkanadai Emst Zündelre, aki Mannheimben áll bíróság előtt, és a francia Georges Theil-re gondol például, akik mind tagadják a holocaustot. A: Egyedül az a tény, hogy nyilatkozataim ilyen tiltakozásokhoz vezettek, annak ellenére, hogy nem is vagyok európai, és szintén az a tény, hogy a német történelem egy bizonyos személyéhez hasonlítanak, arra utal, mennyire konfliktusokkal telített a helyzet az Önök országában a kutatók számára. Itt Iránban nem kell félniük. S: Nos, ezt a történelmi vitát meglehetősen aktuális indítékból folytatjuk Önnel. Kétségbe vonja Ön Izrael Állam létezési jogát? A: Nézzék, a szándékaim teljesen világosak. Mi azt mondjuk, ha megtörtént a holocaust, akkor ezért Európának kell levonni a konzekvenciát, és ne Palesztina igya meg ennek a levét. Ha azonban nem történt meg, akkor a zsidóknak vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek. Azt hiszem, hogy a német nép ma szintén a holocaust foglya. A második világháborúnak 60 millió áldozata volt, a második világháború egy óriási bűntény volt. Mi elítéljük mindezt, ellene vagyunk a vérontásnak, mégpedig függetlenül attól, hogy egy bűntény muzulmán, keresztény vagy zsidó ellen történik. A kérdés azonban az, hogy 60 millió áldozatból miért csak a zsidók állnak az érdeklődés középpontjában? S: Ez nem így van. Minden nép gyászolja az áldozatokat, amelyeket a második világháború követelt, németek, oroszok és lengyelek és mások éppúgy. Mégis, mi németek nem tudjuk magunkat egy speciális bűntől megszabadítani, mégpedig a zsidók szisztematikus meggyilkolásától. Azonban talán ideje lenne áttérni a következő témára. A: Nem, lenne Önökhöz egy kérdésem. Milyen szerepet játszott a mai ifjúság a második világháborúban? S: Semmilyen A: Miért kellene akkor nekik a cionistákkal szemben bűntudatot ápolni? Miért kellene az árat a cionisták részére az ő zsebükből megfizetni? Ha emberek bűnöket követtek el, akkor őket 60 évvel ezelőtt kellett volna bíróság elé állítani. Kész! Miért kell ma a német népet azért megalázni, mert a történelem folyamán emberek egy csoportja a németek nevében bűnöket követett el? S: A mai német nép nem tehet semmiről. Létezik azonban a kollektív szégyennek egy formája azokért a tettekért, amelyeket apáink és nagyapáink a németek nevében elkövettek. A: Hogy lehet valaki jogilag felelős, aki akkor még nem is élt? S: Nem jogilag, hanem erkölcsileg. A: Miért terhelik meg ennyire a német népet? A német népet ma nem terheli semmi bűn. Miért nem áll jogában a német népnek, hogy megvédje magát? Miért hangsúlyozzák annyira egy csoport bűneit, ahelyett, hogy a nagy német kultúrát helyeznék előtérbe? Miért nem állhat jogában a németeknek véleményüket szabadon kinyilvánítani? S: Elnök Úr, tisztában vagyunk vele, hogy a német történelem nem csak a Harmadik Birodalom 12 évéből áll. Mégis kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a németek nevében borzalmas bűnöket követtek el. Ezt mi nem tagadjuk, és nagy teljesítmény a németektől a háború utáni történelemben, hogy kritikusan szembenéztek a múlttal. A: Hajlandók Önök ezt a német néppel is közölni? S: Igen, ezt megtesszük. A: Azt is megengedik, hogy egy pártsemleges csoport a német népet megkérdezze, egyezik-e a véleménye az Önök véleményével? Egy nép sem tűri el, ha lealacsonyítják. S: A mi országunkban minden kérdés engedélyezett. Azonban természetesen vannak szélsőjobboldaliak Németországban, akik nem csak antiszemita beállítottságúak, hanem külföldi ellenesek is, és mi őket valóban veszélyesnek tartjuk. A: Lenne egy kérdésem Önökhöz. Meddig mehet ez így tovább? Mit gondolnak, meddig kell még a német népnek a cionisták túszaként élni? Mikor lesz vége - 20, 50, 1000 év múlva? S: Mi csak a saját nevünkben beszélhetünk. A SPIEGEL nem túsza senkinek, a SPIEGEL nem csak a német múlttal és a német bűnökkel foglalkozik. A palesztin konfliktusban nem állunk kritikátlanul Izrael oldalán. Egy dolog mellett azonban határozottan kitartunk: kritikusak vagyunk, függetlenek vagyunk, de nem engedjük meg - mindenesetre tiltakozás nélkül -, hogy Izrael létezésének jogát, ahol sok holocaust túlélő él, megkérdőjelezzék. A: Pontosan ezt mondjuk mi is. Miért kell Önöknek a cionistákkal szemben elkötelezettséget érezni? Ha a holocaust megtörtént, Izraelnek Európában kellene lennie és nem Palesztinában. S: 60 évvel a háború után akar áttelepíteni egy egész népet?
