Szittyakürt, 2006 (45. évfolyam, 1-6. szám)
2006-07-01 / 4. szám
2006. július-augusztus «lîîVAKÔkî 7. oldal A: Ötmillió palesztin 60 éve hontalan. Ez elképesztő: Önök 60 éve fizetnek kártérítést a holocaustért és még 100 évig fizetniük kell. De miért nem témája a vitának a palesztinok sorsa? S: Az európaiak kimondottan támogatják a palesztinokat, mivel természetesen történelmi felelősségünk, hogy ebben a térségben végre béke legyen. Nem kellene Önnek ezt a felelősséget szintén viselnie? A: Igen, azonban agresszió, megszállás és a holocaust megismétlése nem vezetnek békéhez. Mi egy tartós békét akarunk, a problémákat a gyökereinél kell megoldani. Örülök, hogy Önök őszinte emberek és azt mondják, hogy el vannak kötelezve a cionisták támogatására. S: Ezt mi nem mondtuk, Elnök Úr. A: Önök izraelieket mondtak. S: Elnök Úr, mi a holocaustról beszélünk, mivel Irán lehetséges atomfegyverkezéséről akarunk beszélni - és ezért a Nyugaton Önt veszélyként értelmezik. A: Bizonyos csoportok Nyugaton szeretnek dolgokat vagy személyeket veszélyesnek kinyilvánítani. Kérem, Önöknek módjában áll úgy ítélni, ahogy jónak látják. S: A fő kérdés így hangzik: Akar Ön nukleáris fegyvereket az országának? A: Engedjék meg, hogy vitába szálljak Önökkel. Mit gondolnak, meddig lehet még a világot néhány nyugati hatalom retorikájával kormányozni? Amint valamely személy nem tetszik nekik, elkezdődik a propaganda és hazugság, rágalmakkal és zsarolással. Meddig kell ennek még így továbbmenni? S: Azért vagyunk itt, hogy kiderítsük az igazságot. Egy szomszédos ország államfője például azt mondta a SPIEGEL-nek: „Nagyon hevesen törekszenek a bomba gyártására.” Igaz ez? A: Nézzék, a vitánk Önökkel és az európai kormányokkal egy teljesen más, magasabb szinten folyik. Azt a jogrendszert, amelynek alapján néhány ország az akaratát a maradék világra ráerőszakolja, hátrányosan megkülönböztetőnek és labilisnak tartjuk. 139 ország tagja a Nemzetközi Atomenergia Hivatalnak (IAEA) Bécsben, úgyszintén mi is. Az IAEA alapokmánya, valamint az Atomsorompó Egyezmény, továbbá számtalan biztonsági megállapodás biztosítja a tagországok jogát az atomfinomítás békés célokra való felhasználására, ez törvényesen biztosított jog minden nép számára. Ezen túlmenően a Nemzetközi Atomenergia Hivatal azért alakult meg, hogy elősegítse azon hatalmak leszerelését, amelyek már atomfegyverekkel rendelkeznek. És most nézzék, mi történik ma: Irán együttműködése az LAEA-val tökéletes volt. Több mint 2000 alkalommal történtek ellenőrzések a felszereléseinkben, az ellenőrök több mint 1000 oldal dokumentumot kaptak tőlünk. A kameráik fel vannak szerelve a nukleáris központjainkban. Minden jelentésében kihangsúlyozta az IAEA, hogy semmi gyanú nincs Iránnal szemben. Ez az érem egyik oldala. S: Az IAEA ebben nem egészen osztja az Ön nézetét. A: Az érem másik oldala azonban, hogy van néhány ország, amelyek atomenergiával és atomfegyverekkel is rendelkeznek. Atomfegyvereiket más népek fenyegetésére használják. És pontosan ezek a hatalmak mondják, aggódnak, hogy Irán talán letér az atomenergia békés használatának útjáról. Mi azt mondjuk, ha ezek a hatalmak aggódnak, ellenőrizhetnek bennünket. Ők azonban azt mondják: Iránnak nem szabad a nukleáris körforgást lezárni, mert akkor fennáll a lehetőség, hogy letérnek a békés használat útjáról. Mi azt mondjuk, hogy ezek az országok már rég letértek a békés használat útjáról. Ezeknek a hatalmaknak nincs joguk velünk így beszélni. Ez a rend igazságtalan és nem maradhat fenn, nem lehet tartós. S: Elnök Úr, a döntő kérdés így hangzik: mennyire lesz veszélyes a világ, ha még több ország atomhatalommá válik, ha egy ország, mint Irán, amelynek elnöke fenyegetőzik, egy krízisekben gazdag térségben a bombát gyártja? A: Mi alapvetően ellene vagyunk, hogy az atomfegyverek még jobban elterjedjenek. Ezért azt javasoltuk, alakuljon egy pártsemleges szervezet, amely az atomhatalmakat lefegyverzi. Nincs szükségünk fegyverekre, mi egy civilizált és kulturált nép vagyunk, a történelmünk bizonyítja, hogy soha semmilyen országot nem támadtunk meg. S: Iránnak nincs szüksége a bombára, amelyet gyártani akar? A: Érdekes, hogy az európai országok annak idején a sah diktatúrájának engedélyezni akarták a nukleáris technológiát. Ez a rezsim veszélyes volt, ennek ellenére készek voltak neki atomtechnológiát szállítani. Azonban mióta az Iszlám Köztársaság létezik, ezek a hatalmak ellene vannak. Még egyszer hangsúlyozom, nincs szükségünk atomfegyverekre. Mivel mi őszinték és törvénytisztelők vagyunk, azt tesszük, amit mondunk. Nem vagyunk csalók. Csak a saját jogunkat akarjuk érvényesíteni. Különben senkit sem fenyegettem - ez szintén a propagandagépezethez tartozik, amely Önöknél ellenünk működik. S: Nem lenne szükséges arról gondoskodni, hogy senki sem féljen attól, hogy Önök nukleáris fegyvereket gyártanak, amelyeket esetleg Izrael ellen bevetnek és így esetleg egy világháborút kirobbantanak? Ön egy puskaporos hordón ül, Elnök Úr. A: Engedjék meg, hogy két dolgot mondjak. A térség egyik népe sem fél tőlünk. És senkinek sem kellene félelmet kelteni a népekben. Úgy hisszük, ha az USA és ez a kéthárom európai ország nem avatkozna be, akkor ennek a térségnek a népei békésen együtt élhetnének úgy, mint korában ezer évig. Szaddam Husszeint szintén európai országok és Amerika bújtatták fel 1980-ban, hogy ellenünk háborút kezdjen. Palesztinával kapcsolatban álláspontunk teljesen világos. Azt mondjuk: Engedjék meg, hogy ennek a földnek a tulajdonosai elmondhassák véleményüket. Hagyják, hogy a zsidók, keresztények és muzulmánok elmondhassák véleményüket. Ennek az ajánlatnak ellenfelei inkább a háborút választják és veszélyeztetik a térséget. Miért ellenzi ezt az USA és ez a két-három európai ország? Úgy hiszem, akik holocaust-kutatókat bezárnak, azok háborút akarnak és a béke ellen vannak. A mi álláspontunk demokratikus és békés. S: A palesztinok már egy lépéssel Önök előtt járnak, tényként elismerik Izraelt, mialatt Ön le akarja radírozni a térképről. A palesztinok készek elfogadni egy két állam megoldást, mialatt Ön Izrael létének jogát tagadja. A: Önök tévednek. Láthatták, hogy a nép egy szabad választáson Palesztinában a Hamászt választotta. Az a véleményünk, hogy sem Önök, sem pedig mi nem beszélhetünk a palesztinok nevében. A palesztinok mondják meg saját maguk, mit akarnak. Európában általánosnak számít, hogy minden kérdésben népszavazást tartanak. A palesztinoknak is meg kellene adni a lehetőséget véleményük kifejtésére. S: A palesztinoknak joguk van egy saját államhoz, ellenben a mi véleményünk szerint természetesen Izraelnek ugyanúgy. A: Honnan jöttek az izraeliek? S: Tudja, ha fel akarnánk sorolni, hogy honnan jöttek az emberek, akkor az európaiaknak is vissza kellene menni Kelet-Afrikába, ahonnan minden ember eredetileg jött. A: Mi nem az európaiakról, hanem a palesztinokról beszélünk. A palesztinok Palesztinában voltak. Most 5 millióan menekültek a saját hazájukban. Nekik nincs joguk az élethez? S: Elnök Úr, nem lenne ideje azt mondani: a világ olyan, amilyen, és nekünk a status quo-t úgy kell elfogadnunk, ahogy van? Az Irak elleni háború után Irán egy kedvező helyzetben került. Amerika gyakorlatilag elvesztette az iraki háborút. Nem lenne itt az ideje, hogy Irán a béke konstruktív hatalmává váljon a Közel-Keleten? És ez azt jelentené, hogy Irán felhagy az atomterveivel és az izgató beszédeivel? A: Csodálkozom, hogy Önök az európai politikusok álláspontját átveszik és fanatikusan védelmezik. Önök egy magazin és nem egy kormány. Ha elismerjük a világot úgy, ahogy van, ez azt jelentené, hogy a második világháború győztesei még 1000 évig győztes hatalmak maradnak, és a német népet még 1000 évig megalázzák. Gondolják, ez a helyes logika? S: Nem, ez nem helyes logika és ez nem is felel meg a valóságnak. A németek a háború utáni fejlődésben egy szolid, de jelentős szerepet játszottak a világban és 1945 óta sem érzik magukat lenézve és megalázva. Ennél nagyobb az önbizalmuk. Mi most azonban Irán feladatairól szeretnénk beszélni. A: Akkor elfogadnánk, hogy naponta palesztinokat ölnek meg, terrorakciók következtében halnak meg, házakat rombolnak le. Azonban engedjék meg, hogy Irakról beszéljek. Mi mindig békét és biztonságot akartunk a térségben. A nyugati országok 8 éven keresztül látták el fegyverekkel Szaddamot az ellenünk folyó háborúban, beleértve a vegyi fegyvereket is, és politikailag támogatták. Mi Szaddam ellen voltunk és miatta súlyos károkat szenvedtünk és örülünk neki, hogy megbukott. Azonban azt nem fogadjuk el, hogy egy országot Szaddam megbuktatásának ürügyével lenyeljenek. Több mint 100 000 iraki vesztette el életét a megszálló erők uralma alatt. Szerencsére a németek ebbe nem keveredtek bele. Mi biztonságot akarunk Irakban. S: De, Elnök Úr, ki nyeli le Irakot? Az USA gyakorlatilag elvesztette a háborút. Ha Irán konstruktívan együttműködne, talán segítene az amerikaiaknak, a visszavonulás megfontolásában ebből az országból. A: Ez nagyon érdekes: Az amerikaiak megszállják az országot, megölnek embereket, eladják az olajat, és amikor vesztenek, másokat hibáztatnak. Az iraki népet szoros kapcsolatok fűzik hozzánk. Nagyon sok ember a határ mindkét oldalán rokonságban áll egymással. Több ezer évig együtt éltünk. A mi szent zarándokhelyeink Irakban találhatók. Ahogy Irán, Irak is a civilizáció központja volt. S: Mit akar ezzel mondani? A: Mindig azt mondtuk, támogatjuk a nép által választott kormányt Irakban. Azonban úgy látom, az amerikaiak rossz munkát végeznek. Több alkalommal küldtek üzenetet és kérték a segítségünket és együttműködésünket. Azt mondták, beszélnünk kellene Irakról. Annak ellenére, hogy népünk nem bízik az amerikaiakban, nyilvánosan elfogadtuk az ajánlatot. Amerika azonban negatívan nyilatkozott és sértegetett bennünket. Még most is hozzájárulunk a biztonsághoz Irakban. Csak akkor fogunk tárgyalni, ha Amerika megváltoztatja magatartását. S: Örömet okoz Önnek, ha időnként az amerikaiakat és a maradék világot provokálhatja? A: Nem, én nem sértek meg senkit. A levél, amit Bush úrnak írtam, udvarias volt. S: Nem sértésre gondoltunk, hanem provokálásra. A: Nem, senki iránt nem érzünk ellenségeskedést. Aggódunk az amerikai katonák miatt, akik Irakban vesztik életüket. Miért kell ott meghalniuk? A háború értelmetlen. Miért van háború, amikor értelem is létezik? S: A levél, amit Ön az elnöknek írt, szintén egy ajánlat az amerikaiak irányába, hogy Ön direkt tárgyalásokat szeretne? A: A levélben mi teljesen világosan lefektettük álláspontunkat, hogy miként látjuk a világ problémáit. Néhány hatalomnak köszönhetően a világ politikai atmoszférája beszennyeződött, mivel ők a hazugságot és csalást legitimnek tekintik. Ez a mi véleményünk szerint nagyon rossz. Mi hisszük: minden ember megérdemli, bogy respektálják. A kapcsolatokat az igazságosság alapján kell rendezni. Ha igazságosság uralkodik, béke uralkodik. Igazságtalan állapotok nem lehetnek tartósak, még akkor sem, ha Ahmadinedzsád nem nyilatkozik ellenük. S: Ebben a levélben az amerikai elnökhöz van egy rész, amely 2001. szeptember 11-re utal. Idézzük: „Valóban kitervelhető és végrehajtható volt a hírszerző és biztonsági szolgálatok koordinációja, illetve kiterjedt beszivárgása nélkül?” Az Ön kijelentései mindig számos gyanúsítást tartalmaznak. Mit jelent ez? Segített abban a CIA, hogy Mohamed Atta és a többi 18 terrorista végre tudja hajtani támadásukat? A: Nem, ezt én nem mondtam. Mi csak azt szeretnénk, ha megmondanák, ki a bűnös. Nem kellene a szeptember 11. indokával a Közel-Keletet katonailag megtámadni. Nekik a támadásért felelőseket bíróság elé kellene állítaniuk. Mi nem ellenezzük ezt, hiszen elítéltük a merényleteket. Elítélünk minden támadást ártatlan emberek ellen. S: Ebben a levélben Ön azt is írja, hogy a nyugati mintájú liberalizmus megbukott. Miből gondolja Ön ezt? A: Nézzék, a palesztin problémára Önök például több ezer értelmezést használnak, és a demokrácia különböző formáit is különbözően értelmezik. Nem ésszerű, ha egy jelenség sok egyéni véleménytől függ, akik ezt a jelenséget kedvük szerint értelmezhetik, ezzel nem lehet a világ problémáit megoldani. Egy új megközelítésre van szükség. Mi természetesen azt akarjuk, hogy a nép szabad akarata érvényesüljön, de szükségünk van tartós alapelvekre, amelyeket univerzálisan elfogadnak - például az igazságosságot. Ebben Irán és a Nyugat egyetért. S: Milyen szerep vár Európára az atomkonfliktus megoldásában és mit vár el Ön Németországtól? A: Mindig jó kapcsolatokat ápoltunk Európával, különösen Németországgal. Népeink kedvelik egymást. Lelkesen óhajtjuk ezen kapcsolatok elmélyülését. Európa három hibát követett el népünkkel kapcsolatban. Az első hiba az volt, hogy támogatta sah kormányát. Népünk emiatt csalódott és elégedetlen. Mindenesetre Franciaország azzal, hogy befogadta az Imam Khomeinit, egy különös helyzetbe került, amit később újra elvesztett. A második hiba Szaddam támogatása volt az ellenünk folytatott háborúban. Az igazság az, hogy népünk elvárta, Európa a mi oldalunkon álljon, nem pedig ellenünk. A harmadik hiba a nukleáris kérdéshez való hozzáállása volt. Ezzel Európa lesz a nagy vesztes és semmit sem fog elérni. Ezt mi nem akarjuk. S: Mi fog történi most a konfliktusban a Nyugat és Irán között? A: Mi értjük az amerikaiak logikáját. Az iszlám forradalom győzelme károkat okozott nekik. De, mi azon tűnődünk, hogy némely európai ország miért van ellenünk. A nukleáris kérdésben küldtem egy üzenetet és megkérdeztem, hogy az európaiak miért fordítják le nekünk az amerikaiak szavait. Nagyon jól tudják, szándékaink békések. Ha az európaiak Irán mellé állnának, ez az ő és a mi érdekeinket szolgálná. De veszteséget fognak szenvedni, ha ellenünk fordulnak, mivel népünk erős és elszánt. Az európaiak kockáztatják helyzetüket a teljes Közel-Keleten, és a világ más térségeiben pedig elveszítik jó hírnevüket. Mások pedig azt fogják gondolni: az európaiak képtelenek megoldani problémákat. S: Elnök Úr, köszönjük a beszélgetést. DER SPIEGEL 2006. május. 29. Ford.: Dobszay Károly
